Történet

A Magyar Reklámszövetség 1975 januárjában alakult meg a Belkereskedelmi Minisztériumhoz kapcsolódva. A szakma fellendítését segítő szakosztályok jöttek létre, a szövetség létrehozta a Reklámetikai bizottságot, mely hozzálátott a reklámetikai normarendszer kidolgozásához. A szövetség országos konferenciákat és egyéb szakmai eseményeket szervezett, könyvtárat hozott létre, önálló kutatásokra és tanulmányok elkészítésére adott megbízást. 1978 körül önállósodni kezdett a szervezet, a megyei szerveztetek megalakulásával országossá vált a szövetség. A különböző tagozatok és szakosztályok (grafika, film, fotó, dekoratőr és propaganda) élénk szakmai tevékenységgel támogatták a rekláméletet. A szövetség 1983-tól Reklámgazdaság címmel szaklapot adott ki, melyet a szövetség tagjai között terjesztett.

A rendszerváltást követően a piacgazdaság megjelenése új helyzetet teremtett a rekláméletben. Számos ügynökség jött létre, multinacionális reklámügynökségek jelentek meg Magyarországon, megindult a szakosodás, mely további ügynökségeket hívott életre a direkt marketing, a below the line és a média területén. A változások új szakmai szervezetek megszületését is eredményezték.

A ’90-es évek közepétől az online média új, egyre jelentősebb teret nyitott a reklámpiacon. Az interneten megjelenő hirdetések Magyarországon 1998-ban hoztak áttörést. A Magyar Reklámszövetség 1999-ben létrehozott Internet tagozata az online marketingben érdekelt cégek szakmai elfogadottságát és megerősítését célozta meg.

Az MRSZ ügyvezetése 2003-ban arculatváltás mellett döntött. A legnagyobb taglétszámú szakmai szervezet stratégiai célként – a tagok képviselete és érdekvédelme mellett – a reklámiparág prosperálásának elősegítését, a magas szakmai színvonal megőrzését, szakmai ismeretek felhalmozását és terjesztését, valamint a reklámszakma szereplői közötti kommunikáció elősegítését fogalmazta meg.

A Szövetség a 2012-es tisztújítás alkalmával olyan ernyőszervezetként definiálta magát, amely releváns és értékes szolgáltatásokat nyújt az iparág számára, miközben kellő figyelmet fordít a fogyasztói tudatosságra csakúgy, mint az állami szereplőkkel való folyamatos kapcsolattartásra.