Az MRSZ Reklámetikai Bizottságának tevékenysége |
A Magyar Reklámetikai Kódex szakmai konszenzuson alapuló dokumentum, amelynek aláírói nemcsak kötelezettséget vállalnak a kódexben foglalt magas etikai normák betartására, hanem annak betartatását is biztosítják a már közzétett reklámokkal kapcsolatos panaszok elbírálásával. Mindemellett a szakma számára ez a dokumentum útmutató is az etikus reklámok készítésére és a fogyasztók tiszteletben tartására. A reklámszakma „bevált gyakorlat” modellje a gazdaság számos területén jelentkező önszabályozás számára mintaértékű. A Reklámetikai Kódex kiegészíti a jogszabályokat, gyorsan és hatékonyan válaszol a társadalmi érzékenységre. A kódex az önszabályozás alapköve, hiszen ehhez mérhető, hogy a reklámok tartalma vagy a reklámozás módja megfelel-e a társadalmi érzékenységnek. Az 1997-es gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény, vagyis a reklámtörvény részletesen kifejti, hogy a szakma szabályozza önmagát és az indoklás részben nevesíti a MRSZ Reklámetikai Bizottságát, mely a Kódex rendelkezéseinek végrehajtása, érvényesítése érdekében eljáró szerv. 2001-ben került sor a reklámtörvény módosítására, s ez indokolta a Kódex átdolgozását is. 2002-ben a Reklámetikai Bizottság valamennyi reklámszakmai szervezettel közösen kialakította a választási kampánnyal kapcsolatos állásfoglalását. 2003-ban a Reklámszövetség kezdeményezte a Kódex módosítását, frissítését, az EU tagsággal járó koherens szabályrendszer kidolgozását. Ezt követően 2005-ben, majd 2009-ben és 2015-ben a reklámszakma ismételten szükségesnek látta az elmúlt időszak változásaihoz igazítani a Kódexet, így most ebben a formájában hatályos. A Reklámetikai Bizottság erős legitimitást élvez, hisz egy közmegegyezésen alapuló Kódex alapján végzi feladatát. 2011 óta dr. Bacher Gusztáv a Reklámetikai Bizottság elnöke. A Reklámetikai Bizottság tagjai:
A Bizottság személyi összetétele garancia arra, hogy a legkülönfélébb beadványok tárgyában autentikus és szakmailag megalapozott, felelős döntést hozzunk. Minden olyan kérdésnél, ahol más típusú szaktudás is indokolt, külső szakértőket von be a Bizottság. Fontos tudni, hogy a Bizottság nem bíróság, nem büntet, csak állásfoglalás formájában megállapítja az etikai vétséget. A Bizottsághoz fordulók, illetve állásfoglalást kérők ügyeinek körülbelül a fele, amely etikai normát sért, másik része elsősorban reklámízléssel kapcsolatos, szubjektív jellegű panasz, az ilyen esetekben etika vétség megállapításának nincs helye. A Bizottság tevékenységével szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a reklámokkal szemben averziókat táplálók lássák, maga a szakma is - az önszabályozás keretében - tesz azért, hogy a kirívó, mások jóérzését, erkölcsi normáit sértő reklámok közzétételét abbahagyják, és a reklámozók a jövőben a reklámozási gyakorlatukat az etikai normáknak megfelelően alakítsák ki. Sokszor a Reklámszövetséghez, a Reklámetikai Bizottsághoz előbb érkezik panasz, mint a hatóságokhoz, így állásfoglalásunkra, adott esetben leállhat egy kampány és elkerülhető súlyosabb szankció. A Bizottság a beérkező panaszok számától függően, szükség szerint ülésezik és átlagosan öt beérkezett ügyet tárgyal a Kódex és saját Ügyrendjének megfelelően. A Reklámetikai Bizottság tagjai díjazás nélkül, szakmai lelkesedésből vállalták el a kitüntető felkérést. A Bizottság messzemenőkig figyelembe veszi mind a reklámszakmai szempontokat mind a "fogyasztóvédelmi" érdekeket.
Kapcsolódó dokumentum: |