MAGYAR REKLÁMSZÖVETSÉG
A Közgyűlés által 2021. október 9. napján elfogadott módosítással
egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1)
Az egyesület neve: Magyar Reklámszövetség
Az egyesület magyar nevének rövidítése: MRSZ
Az egyesület neve angolul: Hungarian Advertising Association
Az egyesület angol nevének rövidítése: HAA
Az egyesület székhelye: 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 7-9.
Az egyesület honlapjának címe: www.mrsz.hu
A Magyar Reklámszövetség működési területe kiterjed az ország egész területére, országos hatáskörű társadalmi szervezet.
(2)
A Magyar Reklámszövetség a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező, egyesületként működő önálló jogi személy (a továbbiakban: egyesület), amelyet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján a Fővárosi Bíróság 6. Pk. 60778/1. szám alatt 1989. december 5- én 656. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.
(3)
Az egyesület működése feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE
2. § Célja
(1) Az egyesület elsődleges feladata – tagjai érdekeinek védelmén keresztül – ezen iparág működésének elősegítése. A kultúraépítés és nyereségesség kettős követelményét a színvonalas, szakszerű reklámok létrehozása és közzététele elégíti ki.
(2) Az egyesület feladata a reklámipar szereplői közötti érdekellentétek felismerése és a kezelésükhöz vezető kommunikációs szakmai normák kialakítása, aktualizálása.
(3) Az egyesület következetesen a reklámipar – a reklámozók, a reklámok szolgáltatói és közzétevői – érdekében lép fel, ugyanakkor nem feledkezik meg a fogyasztó érdekeiről sem.
(4) Az egyesület a szakma etikai normáit a legszélesebb körű egyeztetést követően fogalmazza meg, hirdeti és érvényre juttatja.
(5) Az egyesület óv, használ és fejleszt minden kulturális kifejezési eszközt, amely a tökéletesebb kommunikációt lehetővé teszi.
(6) Az egyesület a professzionális tudást a színvonal, a tevékenység eredményét a minőség nemzetközileg elfogadott normáival közelíti meg.
(7) A tartalmas és értékes reklámozás érdekében az egyesület a szakmai ismeretek létrejöttének, felhalmozásának és terjesztésének tevékeny őre és serkentője: terjeszti a reklámszakmai ismereteket, szervezi azok oktatását, a szakemberek képzését.
(8) Az egyesület az eredményesebb gazdasági kommunikációt szolgáló szakmai szervezetek közül a legáltalánosabb érvénnyel fogalmazza meg teendőit, ezért képes és kész minden más szerveződés céljainak elismerésére és teljesülésük érdekében az együttes fellépésre.
(9) Az egyesület a reklámszakmai szervezetek közös szakmai rendezvényei során kezdeményező
szerepet vállal, a szakmai szervezetek együttműködését koordinálja.
Alaptevékenység
(1) A Magyar Reklámszövetség a marketingkommunikáció bármely ágában tevékenykedő
intézmények, gazdasági vállalkozások és egyének országos szervezete.
(2) Az egyesület az egész magyar reklámgazdaság, a reklámszakma érdekcsoportoktól független semleges szakmai és érdekképviseleti szervezete, amely együttműködik a marketingkommunikáció többi szakmai szervezetével.
(3) Hatóságok és a közvélemény előtt állást foglal reklám vonatkozású kérdésekben: a hatályos jogszabályok alapján részt vesz a szakmát érintő jogalkotás előkészítésében.
(4) Elősegíti a reklámszakemberek szakmai tovább fejlődését.
(5) Tudományos igényű szakmai kutatásokat kezdeményez és szervez, gondoskodik a kutatási eredmények ismertetéséről.
(6) Tagjai számára biztosítja a reklámtevékenységgel összefüggő jogszabályokat, jogi tanácsadást nyújt.
(7) Szakmai tanulmányokat, jegyzeteket, ismertetőanyagokat, kiadványokat jelentet meg.
(8) Szakmai versenyeket, előadásokat szervez, bonyolít le.
(9) Klubnapokat szervez.
(10) Az ország különböző településein szakmai rendezvényeket, fórumokat szervez.
(11) Egyéb közösségi szolgáltatást végez.
(12) Reklámkampányokat szervez a reklám, illetve az egyesület feladatainak, szolgáltatásainak a társadalom mind szélesebb körével való megismertetése érdekében.
(13) Tevékenységi körök a TEÁOR’08 figyelembevételével:
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása;
6203 Számítógép-üzemeltetés
5811 Könyvkiadás;
7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
6910 Jogi tevékenység
7320 Piac-, közvélemény-kutatás
7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7311 Reklámügynöki tevékenység
7312 Médiareklám
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8299 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
9412 Szakmai érdekképviselet
9499 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
5914 Filmvetítés
9101 Könyvtári, levéltári tevékenység
AZ EGYESÜLET NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE
3. §
(1) Az egyesület tagja nemzetközi szakmai szervezeteknek, képviselteti magát ezek testületeiben és konferenciáin. Kiterjedt külföldi kapcsolatain keresztül szerzett ismereteit integrálja a magyar reklámszakma gyakorlatába.
III. Az EGYESÜLET TAGJAI
4. §
(1) Az egyesület tagjai természetes személyek és nem természetes személyek, azaz társadalmi szervezetek gazdálkodó szervezetek.
(2) A nem természetes személy tagok képviselőjük útján vesznek részt az egyesület működésében, akik tisztségekre választók és választhatók.
(3) A tagok az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el, az Alapszabályt aláírják, valamint kötelezettséget vállalnak az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
(4) Az egyesület örökös tiszteletbeli tagja lehet a mindenkor érvényes nyugdíjkorhatárt elérő vagy annál idősebb személy, aki korábban közvetlenül személyében, vagy közvetve társadalmi vagy gazdasági szervezetén keresztül legalább 5 éven át az MRSZ tagja volt és bármely nevesített tisztséget betöltött a szervezetben vagy a magyar kommunikációs szakma érdekében az MRSZ keretében sokat tett.
A tagsági viszony keletkezése
5. §
(1) A tagok felvételét - a belépési nyilatkozat alapján – az Ügyvezetőség hagyja jóvá.
(2) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az elutasítást tartalmazó értesítés kézbesítését követő 15 (tizenöt) napon belül az Elnökséghez intézett felszólalásnak van helye.
(3) A tagsági viszony a tagdíj befizetésének időpontjától kezdődik.
(4) A tagdíjak összegét - évente - az Elnökség határozza meg.
(5) Az Ügyvezetőség a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül dönt a felvételi kérelem megadásáról vagy annak elutasításáról és ugyanezen időtartamon belül a Főtitkáron keresztül gondoskodik a döntésről szóló értesítés felvételt kérő részére történő kézbesítéséről a felvétel kérő által a belépési nyilatkozatban megjelölt elektronikus levelezési címre, azzal. hogy a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni, illetve egyúttal közölni kell a tagdíj összegét és a befizetési határidőt. Az értesítésben utalni kell arra is, hogy amennyiben a tagdíjat a felvételt kérő tag a megadott határidőn belül nem fizeti meg, úgy az egyesület tagsági jogviszonyát megszünteti.
Az aláírt belépési nyilatkozat benyújtható: személyesen, postán vagy emailben az MRSZ honlapján megjelölt elérhetőségei bármelyikén.
Az Egyesület teljes jogkörű tagjaként vagy kizárólagos IAB tagjaként jelentkező személy, a belépési nyilatkozaton köteles magát, vagy szervezetét, a reklámszakma következő területeinek valamelyikébe: hirdető-/szolgáltató - /vagy média szektor egyikébe önkéntesen besorolni. A tagként jelentkező személy csak egy csoportba sorolhatja be magát.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén benyújtható felszólalás benyújtására, elbírálására, valamint a döntésről szóló értesítés kézbesítésére a jelen pontban foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók, azzal, hogy a felszólalást az Elnökség bírálja el.
A tagsági viszony megszűnése
6. §
(1) A tagság megszűnik:
- kilépéssel
- törléssel
- a gazdálkodó szervezet, illetve társadalmi szervezet tag jogutód nélküli megszűnésével
- a természetes személy tag halálával
- kizárással
- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
(2) A tagsági viszony kilépéssel indokolás nélkül bármikor megszüntethető. A kilépés tényét írásban, ajánlott levélben kell közölni az Elnökkel. A tag tagsági jogviszonya a kilépésről szóló bejelentés egyesület általi átvételének napján szűnik meg.
(3) Törléssel –szűnik meg a tagsága a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, a nem természetes személy tagot nyilvántartó bíróság vagy a nyilvántartást vezető egyéb szervezet törlő határozatának jogerőssé válása napján.
(4) Ki lehet zárni azt a tagot, aki a jogszabályok rendelkezéseit, az egyesület Alapszabályát, illetve a Reklámetikai Kódexet súlyosan vagy ismételten megsérti, illetve aki az egyesület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. Az Ügyvezetőség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárás megindításáról az érintett tagot írásban postai úton, vagy személyes átadással, vagy a tag által megadott email címen igazolható módon értesíteni kell, és lehetőséget kell biztosítani részére védekezésének megfelelő előadására, személyes meghallgatására (email címre történő kézbesítés esetén a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni). Minden tagnak joga van a tisztességes eljáráshoz.
(5) A tag tagsági jogviszonya megszűnik, amennyiben az Ügyvezetőség a kizárásról dönt és az erről szóló határozat ellen a határozat kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napon belül az érintett tag nem él panasszal. A tagsági jogviszony megszűnésének napja a panasz tételére nyitva álló határidő lejártát követő nap. A kizárást kimondó határozathoz indokolást kell csatolni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségéről szóló tájékoztatást. Az írásba foglalt kizáró határozatot a taggal személyes átadással, vagy postai úton vagy a tag által megadott email címre történő megküldéssel igazolható módon közölni kell (email címre történő kézbesítés esetén a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni).
(6) A kizárt tag az Ügyvezetőség határozata ellen a kizárásról szóló határozat kézbesítését követő 15 (tizenöt) napon belül írásban panasszal élhet, melyet az Elnökség bírál el. A panaszban meg kell jelölni, hogy a tag a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (jogszerűtlenség, ideértve az Alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság), és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. Ha az Elnökség a tag kizárásáról dönt, az érintett tag tagsági jogviszonya az Elnökség határozatának meghozatalával szűnik meg. A tag kizárását kimondó (kizárást helybenhagyó) Elnökségi határozatot legkésőbb a döntés meghozatalát követő 8 napon belül írásba kell foglalni és az írásba foglalást követő legkésőbb 8 napon belül gondoskodni kell annak a taggal postai úton, személyes átadással vagy a tag által megadott email címre történő megküldéssel igazolható módon történő közléséről (email címre történő kézbesítés esetén a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni). A kizárást kimondó (helybenhagyó) határozatot indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
(7) Ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólításra a megjelölt póthatáridőben sem tesz eleget, az egyesület Ügyvezetősége a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel írásban felmondhatja. Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot a mulasztás jogkövetkezményeire, továbbá arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felmondást indokolni kell és a felmondásban tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslati lehetőségről. A tag tartozásának a felszólításban megjelölt póthatáridőn túl történő megfizetése esetén kérheti ismételt felvételét az egyesület tagjai közé az új tag felvételére vonatkozó eljárás szabályai szerint. A tagsági jogviszony a felmondási idő elteltével szűnik meg.
A tagok jogai és kötelezettségei
7. §
(1) Az egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) választhatnak és választhatóak az egyesület szerveibe,
c) az egyesület közgyűlésén szavazati joggal rendelkeznek,
d) igénybe vehetik az egyesületi alaptevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat,
e) szakmai köröket, tagozatokat hozhatnak létre, részt vehetnek ezek munkájában,
f) kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehetnek az egyesület tisztségviselőihez, továbbá felvilágosítást kérhetnek tőlük az egyesület bármely tevékenységéről,
g) javaslatot tehetnek a Közgyűlés összehívására és napirendjére az Elnökségen keresztül, illetve az Elnökség összehívására és ülése napirendjére.
Az egyesület természetes személy tagjai személyesen, nem természetes személy tagjai képviselőiken keresztül gyakorolhatják tagsági jogaikat.
(2) A rendes tagok kötelezettségei
a) eleget tenni az egyesület Alapszabályában és a Reklámetikai Kódexben foglalt kötelezettségeinek, illetve rendelkezéseknek,
b) az első féléves tagdíjat a tárgyév február 28-ig, a második féléves tagdíjat a tárgyév július 31-ig az egyesület bankszámlájára történő átutalással, vagy az egyesület pénztárába készpénzben.
(3) Az MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tagját - a jelen pontban írt kivételekkel - a rendes tagokkal minden tekintetben azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. Az MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tagjának
- tagdíjat nem kell fizetnie és
- használhatja az „MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tagja” címet,
- az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, az egyesület vezető tisztségviselőjének nem választható.
(4) Az egyesület további különleges jogállású tagja (a Tiszteletbeli Örökös Tagon kívül) az ún. „kizárólagos IAB tag”.
A kizárólagos IAB tag az egyesületbe ekként felvett, illetve ekként nyilvántartott nem természetes személy egyesületi tag. Kizárólagos IAB tagságot betölteni kívánó nem természetes személy a belépési nyilatkozatban jelölheti, hogy kizárólagos IAB tagságot kíván betölteni, illetve amennyiben korábban rendes egyesületi tagként nyert felvételt, úgy arra irányuló írásbeli nyilatkozatot nyújthat be az ügyvezetőségnek, hogy a későbbiekben kizárólagos IAB taggá kíván válni.
A különleges jogállású kizárólagos IAB tag az egyesület olyan nem természetes személy tagja, amely az egyesület keretein belül kizárólag az IAB kiemelt tagozat munkájában, tevékenységében vesz részt és kizárólag az IAB kiemelt tagozat kapcsán, illetve annak keretein belül gyakorol az egyesületben jogokat.
A kizárólagos IAB tagokat megillető jogok:
a) részt vehetnek az IAB tevékenységében és rendezvényein,
b) választhatnak és választhatóak az IAB szerveibe,
c) az IAB döntéshozó testületében szavazati joggal rendelkeznek,
d) igénybe vehetik az IAB tevékenységgel kapcsolatos IAB-szolgáltatásokat,
e) kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehetnek az IAB tisztségviselőihez, továbbá felvilágosítást kérhetnek tőlük az IAB bármely tevékenységéről, az egyesület egyéb tisztségviselő irányában e jogok az IAB-ot illetően illetik meg a kizárólagos IAB-tagokat,
g) javaslatot tehetnek az IAB döntéshozó szervének, vagy az IAB egyéb szervének összehívására és napirendjére.
A kizárólagos IAB tag képviselőjén keresztül gyakorolhatja kizárólagos IAB tagként megillető tagsági jogait.
A kizárólagos IAB tag az egyesület egyéb – IAB-on kívüli – szerveinek ülésén meghívás esetén, szavazati jog nélkül vehet részt, és képviselője az egyesület vezető tisztségviselőjévé vagy az egyesület egyéb tisztségviselőjévé nem választható (a tisztségviselővé választásra vonatkozó ez két utóbbi korlátozás nem érinti a kizárólagos IAB tag azon jogát, hogy az IAB-on belül - az IAB vezetője tisztségen kívüli - választott tisztséget töltsön be.)
A kizárólagos IAB tag kizárólag az IAB felé tartozik tagdíjfizetési kötelezettséggel.
A kizárólagos IAB tag kizárólagos IAB tagsági jogviszonya az IAB-tagdíj befizetésének időpontjától kezdődik.
A kizárólagos IAB tag köteles eleget tenni az egyesület Alapszabályában és a Reklámetikai Kódexben foglalt, továbbá az IAB működési rendjében előírt kötelezettségeinek, illetve rendelkezéseknek, köteles továbbá az IAB-tagdíjat átutalással, vagy az IAB pénztárába készpénzben befizetni a vonatkozó IAB-szabályzat szerint.
A kizárólagos IAB tagra egyebekben – feltéve, hogy a jelen 7.§ (4) pont vagy az Alapszabály egyéb rendelkezése másként nem rendelkezik – az Alapszabálynak a „tagokra” vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben az Alapszabály valamely rendelkezése „tagot” említ, azon a jelen 7.§(4) pontban, illetve az Alapszabály kifejezetten a kizárólagos IAB tagra vonatkozó rendelkezésében foglalt eltérésekkel a kizárólagos IAB-tagot is érteni kell. Kétség esetén a jelen 7.§ (4) pont rendelkezéseivel összevetve kell értelmezni az Alapszabály egyéb, „tag”-ra vonatkozó rendelkezéseit.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Az egyesület szervei
8.§
(1)Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Ügyvezetőség
d) Titkárság
e) Felügyelő Bizottság
f) Szakmai tagozatok, szakmai bizottságok
g) IAB, mint kiemelt tagozat
(2) Az egyesület választott tisztségviselője csak az egyesület tagja lehet.
(3) Az egyesület választott tisztségviselője csak természetes személy lehet, ideértve a nem természetes személy tag képviselőjét is.
(4) Az egyesület választott szerveibe (8.§(1) b) Elnökség, e) Felügyelő Bizottság és f) szakmai tagozatok, szakmai bizottságok vezető testületei, elnökségei, g) IAB) egyazon nem természetes (jogi) személy tag képviseletében csak egy természetes személy választható szervenként.
(5) Az egyesület szakmai bizottságainak és szakmai tagozatainak és az IAB vezetője és az egyesület elnöke egyszerre nem lehet ugyanaz a természetes személy; valamint az egyesület választott tisztségviselői nem tölthetnek be egyszerre több szakmai tagozati- vagy szakmai bizottsági vezetői tisztet.
(6) Az egyesület választott tisztségviselői mandátumuk lejártát, illetve megbízatásuk megszűnését követően - jogszabály ezzel ellentétes tartalmú kifejezett tiltó rendelkezése hiányában – újraválaszthatók. Az egyesület Elnöke tekintetében a jelen pont rendelkezései az alábbi 8. § (7) pontjában foglalt eltéréssel alkalmazhatók.
(7) Az elnöki tisztséget főszabály szerint egyhuzamban legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be egyazon személy. Ezt követően újbóli megválasztásához legalább egy ciklusnak el kell telnie. Kivételt képez ez alól, ha különösen indokolt esetben az egyesület érdekében az előző két ciklusban elnökségi tisztséget betöltő személyt az Elnökség minősített többsége (kétharmada) jelölésre javasolja és a Közgyűlés megerősíti, azaz harmadik ciklusra is megválasztja az Elnököt.
Az egyesület szakmai bizottságai, szakmai tagozatai
9. §
(1) Az egyesület szakmai szervezeti egységként működő szakmai bizottságokat és szakmai tagozatokat hozhat létre. A szakmai bizottságok elnökeit az Elnökség választja meg. A szakmai tagozatok elnökeit és az IAB vezetőjét a tagozati tagság választja meg. Az IAB vezetőjévé kizárólagos IAB tagsággal rendelkező személy vagy szervezet képviselője nem választható.
A szakmai bizottságok ülésein a Főtitkár véleményezési joggal vesz részt, akadályoztatása esetén az általa kijelölt titkársági dolgozó helyettesíti. A szakmai bizottságok állásfoglalásait az egyesület nevében a Főtitkár küldi meg az érintetteknek.
(2) Az egyesület társadalmi, szakmai körei, tagozatai az egyesületen belül önkéntesen létrehozott szakmai csoportosulások.
(3) A szakmai bizottságok és a szakmai tagozatok és az IAB működését, tagjaik egymás közti viszonyát, szakmai tevékenységükre vonatkozó szabályaikat saját „szakmai működési rendjükben” határozzák meg, amely szakmai működési rend illeszkedik a Magyar Reklámszövetség alapszabályához és megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak. Az alapszabálynak és a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelést az Ügyvezetőség ellenőrzi. Ennek megfelelően a szakmai bizottságok és szakmai tagozatok - különös tekintettel a jogszabályi előírások változásakor - az Ügyvezetőség felhívására kötelesek szakmai működési rendjüket a jogszabályi változásoknak megfelelően módosítani vagy az alapszabály változásakor azzal összhangba hozni.
(4) A szakmai tagozatok és szakmai bizottságok a tagozati tagság által befizetett tárgyévi tagdíjak teljes összegének maximum 15%-áig szakmai projekt munka megvalósítására keretösszeget igényelhetnek a központi egyesületi költségvetésből. Éves projekttervüket részletes költségvetéssel a tárgyévet megelőző november 15-ig, féléves tervüket a tárgyfélévet megelőző november 15-ig és május 15-ig kell benyújtaniuk az Ügyvezetőség számára. Az Ügyvezetőség a projektterveket véleményezi és előterjeszti az Elnökség számára. Az Elnökség az egyesület teljes költségvetésének, cash flow helyzetének és tagozati- illetve bizottsági tagság által befizetett tagdíjak összegének figyelembe vételével hoz döntést.
(5) Az „egyesületi pénzügyi szabályzat” tartalmazza a szakmai bizottságok és szakmai tagozatok pénzügyi, szerződéskötési, számlázási kérdésekre vonatkozó eljárási szabályait különösen a 9. § (4) pontjához kapcsolódóan.
(6) Az IAB, mint kiemelt tagozat a többi tagozattól eltérő szabályozás alá esik, melyet az Elnökség hagy jóvá.
(7) Az IAB elnöke önálló aláírási joggal rendelkezik az IAB Hungary kiemelt tagozathoz köthető szerződések aláírására az MRSZ részeként és az MRSZ nevében. Az IAB Hungary kiemelt tagozathoz köthető szerződéses dokumentumokban ezt egyértelmű formula szerint jelölni kell.
(8) A Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottság a Reklámetikai Kódex alapján vizsgálja ki és hoz állásfoglalásokat a már közzétett reklámokkal kapcsolatos panaszok vonatkozásában.
10.§
(1) Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességének képviselete, az egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
a) A Közgyűlésen a természetes személy rendes tagok egy, a nem természetes személy rendes tagok öt szavazattal rendelkeznek. Az egyéni rendes tagokat és az intézményi rendes tagok képviselőjét a közgyűlésen meghatalmazott is képviselheti.
b) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a jelen 10.§ (1) bekezdés a) pontja szerint számított szavazatok egynegyedét képviselő tagok jelen vannak. Ha határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlés megtartását el kell halasztani, a másodszorra összehívott Közgyűlés – az eredeti napirendben megjelölt kérdésekben – a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés összehívható az eredeti időponttal megegyező napra vagy az eredeti időpontot követő 15 napon belüli időpontra.
c) A Közgyűlést az egyesület Elnöke a helyszín megjelölésével és a napirend egyidejű közlésével hívja össze úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább nyolc nap álljon rendelkezésre. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá az egyesület nevét, székhelyét, és az ülés idejét, a megismételt közgyűlés időpontját és helyszínét, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
A meghívó kézbesítésével egyidejűleg a meghívó az egyesület honlapján is közzétételre kerül. A tagokat, valamint a részvételre jogosult más személyeket a Közgyűlés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a tag elektronikus levelezési címére küldött elektronikus levél formájában kell tájékoztatni, azzal, hogy a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni.
A Közgyűlés főszabály szerint a székhelytől eltérő helyszínen kerül megtartásra (tekintettel a tagok nagy számára), helyszínként azonban minden esetben a főváros területén található helyszínt kell megjelölni. A helyszín úgy kerül kiválasztásra, hogy az alkalmas legyen a tagság és egyéb meghívottak befogadására és rendelkezzen a szükséges technikai feltételekkel.
d) A meghívó közzétételétől számított 3 napon belül a tagok az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
e) Amennyiben a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
f) A Közgyűlést évente legalább egyszer kötelező összehívni, valamint akkor is, ha a tagok egyharmada a cél megjelölésével ezt kívánja, vagy ha az Elnökség az összehívást indítványozza.
g) A Közgyűlés napirendjét az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé, és azt a Közgyűlés fogadja el.
(2) A Közgyűlés határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az egyesület megszüntetéséhez és az egyesület céljának módosításához a tagok legalább háromnegyedének egyetértő szavazata szükséges. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Az egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása.
b) Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.
c) Az elnök és az elnökség, valamint a felügyelő bizottság titkos szavazással, hároméves időtartamra való megválasztása, visszahívása és esetleges díjazásának megállapítása, továbbá beszámolóik – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása.
d) Az éves költségvetés elfogadása.
e) Az éves beszámoló elfogadása.
f) A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
g) Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.
h) A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
i) Döntés mindazokban a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, amelyeket a jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
(4) A Közgyűlés határozathozatala
a) A Közgyűlés tagjai közül nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének „igen” szavazatával levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot választ.
b) A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlevők több mint felének „igen” szavazatával hozza. A Közgyűlés titkos szavazással határoz a tisztségviselők megválasztásáról. A Közgyűlés a tagok 20%-ának indítványára írásban, titkosan szavaz. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott kérdésben nem született döntés, azt ismét szavazásra kell bocsátani.
c) A határozathozatalkor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
vagy,
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
d) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, elfogadott napirendjét, Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, azok időpontját és esetleges hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén a személyek név szerinti jelölésével. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a Közgyűlés által kijelölt személy hitelesíti.
e) Az egyesület Közgyűlése nem nyilvános.
f) A Közgyűlés határozatainak közlése az érintettekkel postai úton vagy az általuk erre a célra megadott e-mail címre való megküldéssel történik, azzal, hogy az email címre történő kézbesítés esetén a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni.
(5) Rendkívüli Közgyűlés
a) Rendkívüli Közgyűlés t kell összehívni, ha azt a tagok legalább 10%-a az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, vagy az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, az egyesület célja veszélybe került. A Rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
b) Rendkívüli Közgyűlés összehívását az Elnökség is kezdeményezheti, amennyiben arra megfelelő okot lát.
c) A Rendkívüli Közgyűlést az arra vonatkozó kezdeményezés kézhez vételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belül kell az Elnöknek összehívni.
d) A Rendkívüli Közgyűlésre egyebekben az egyesület rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a Közgyűlés összehívására és előkészítésére vonatkozó szabályok közül a határidőket meghatározó előírások figyelmen kívül hagyhatók.
(6) A Közgyűlés döntését ülés tartása nélkül (távszavazás) útján is meghozhatja az alábbiak szerint, azzal, hogy távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.
a) Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az Elnök a határozat tervezetének a tagok részére postai úton vagy a tagok által megadott elektronikus levelezési címre (email-címre) történő megküldésével kezdeményezi (oly módon, hogy az elektronikus levelezési címre történő kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni). A tagok számára a tervezet kézbesítésétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére. Az írásba foglalt szavazat megküldhető postai úton az Egyesület honlapján megadott elérhetőségre, vagy az Egyesület honlapján megadott elektronikus levelezési címre, illetve az Elnök email címére vagy a felhívásban megadott egyéb elektronikus levelezési címre, illetve személyesen is átadható.
b) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
c) Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, közgyűlést az Elnöknek össze kell hívnia.
d) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három öt munkanapon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított öt munkanapon belül - az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további öt munkanapon belül közli a tagokkal, postai úton vagy a tagok által megadott elektronikus levelezési címre (email-címre) történő megküldésével (oly módon, hogy az elektronikus levelezési címre történő kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni).
e) A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
(7) A Közgyűlés ülése megtartható úgy is, hogy azon a tagok és egyéb meghívottak – személyes megjelenés nélkül - kizárólag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével, videókonferencia, illetve konferenciahívás útján vesznek részt, mely esetben az Alapszabály 10.§ (1)-(5) rendelkezései az alábbi eltérésekkel alkalmazandók.
a) Amennyiben a Közgyűlés ülésének megtartására elektronikus hírközlő eszköz útján kerül sor, úgy erre – a Közgyűlés helyszínének megjelölése helyett - a közgyűlési meghívóban utalni kell és egyúttal a meghívóban kell meghatározni az informatikai alkalmazást, amelynek útján a Közgyűlés megtartásra kerül. Ilyen informatikai alkalmazás lehet például: Zoom, Microsoft Teams, Jitsi, Skype, Cisco, Google meets.
b) Azon tagok és egyéb meghívottak, akik részt kívánnak venni a Közgyűlésen, elektronikus levél útján jelzik részvételi szándékukat a Főtitkárnak vagy a meghívóban megjelölt egyéb e-mail címre küldendő e-mailben, a meghívóban megjelölt regisztrációs határidőig. Amennyiben a tag (egyéb meghívott) helyett meghatalmazottja fog a Közgyűlésen részt venni, úgy ez esetben a részvételi szándék jelzésén túl szükséges a részvételre feljogosító meghatalmazás Főtitkár részére vagy meghívóban megjelölt egyéb e-mail címre elektronikus levél útján történő megküldése is a regisztrációs határidőig.
A részvételi szándékát jelző tag (szervezet esetén képviselője), avagy meghatalmazotti részvétel esetén a meghatalmazott részére, továbbá az egyéb meghívottak részére az e személyek által megadott, kizárólag az adott személy által használt elektronikus levelezési címre e-mailben (elektronikus kézbesítési visszaigazolás kérése mellett) megküldésre kerülnek a Közgyűlésen történő részvételhez szükséges, és azt lehetővé tevő kódok, legkésőbb a Közgyűlés kezdetét megelőzően fél órával.
c) Az informatikai alkalmazásba, amellyel a Közgyűlés megtartásra kerül, a résztvevők kötelesek a saját teljes nevükkel, valamint szervezet esetén a szervezet rövid nevének megadásával bejelentkezni.
d) A Közgyűlés megkezdése előtt, amennyiben valamely résztvevőt az Elnök, vagy a levezető elnök vagy a Főtitkár személyesen nem ismer, úgy a résztvevő az erre irányuló felhívásra köteles a személyazonosságát személyazonosításra alkalmas igazolvány bemutatásával igazolni.
e) A Közgyűlés levezető elnökét a Közgyűlést megelőzően az Elnök kéri fel az Elnökség tagjai közül, és a felkérést elfogadó elnökségi tag tölti be a Közgyűlésen a levezető elnök szerepét.
f) A Közgyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a Közgyűlés ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök aláírásával hitelesít.
Jegyzőkönyvet kell készíteni továbbá abban az esetben is, ha az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott Közgyűlésről jegyzőkönyv készítését egyéb jogszabály kötelezően előírja.
A jegyzőkönyv vezetését az Elnök által kijelölt személy végzi.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt is, hogy a Közgyűlés elektronikus hírközlő eszköz útján került megtartásra.
Szavazatszámlálást az Elnök által felkért személy(ek) végzik.
11. §
(1) Az egyesület ügyintéző-képviselő szerve a Közgyűlés által választott Elnökség, amely tevékenységéért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
(2) Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg, illetve menti fel tisztségükből.
(3) Az Elnökség tagjai munkájukról a Közgyűlésnek számolnak be.
(4) Az Elnökség 24 főből áll. Az Elnökség választott tagjai:
a) Elnök
b) a hirdető-, a szolgáltató- és a médiaszektor 6-6-6 képviselője, melyből a Közgyűlés által legtöbb szavazatot kapott 1-1-1 személy alelnöki tisztséget tölt be
c) a tagozatok képviselői, illetve az IAB képviselője közül a 3 legnagyobb, legalább 10 taggal rendelkező szakmai tagozati tagok, illetve IAB tagok által választott vezetője, és a tagozatok képviselői közül az a további 2, akit a Közgyűlés megválaszt. Ezen szabályt megfelelően az IAB-ra is alkalmazni kell.
(5) A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett választott tisztségre – a mandátumból még hátralevő időtartamra – a Közgyűlés nem választ új személyt és az egyesület egyéb módon sem pótolja a megüresedett elnökségi tagsági tisztséget. Ez alól kivételt képeznek a fenti 11. § (4) bekezdés c) pontjában jelölt legalább 10 taggal rendelkező szakmai tagozati tagok, illetve IAB tagok által választott vezetők, melyek esetében automatikusan elnökségi taggá válik a megüresedett tisztségre eredetileg megválasztott elnökségi tag mandátumából még hátralévő időtartamra a legalább 10 taggal rendelkező szakmai tagozatok és az IAB tagjai által időközben megválasztott tagozatok vezetője.
(6) Választott tisztség megüresedése az alábbi esetekben következik be: az Elnökségi tag
a) halála,
b) szektorváltása,
c) egy évnél tovább tartó akadályoztatása,
d) lemondása, az egyesületből történő kizárása,
e) a mandátum lejárta,
f) visszahívás,
g) az egyesületi tagsági jogviszony felmondása,
h) törvényben meghatározott ok bekövetkezése esetén.
Jelen pont alkalmazásában szektorváltás: a hirdető-/szolgáltató-/médiaszektorba tartozó nem természetes személy egyesületi taggal az adott szektor képviselőjeként megválasztott elnökségi tag jogviszonya oly módon szűnik meg, hogy az elnökségi tag a jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg olyan nem természetes személy taggal létesít munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt vagy lesz olyan nem természetes tag vezető tisztségviselője, amely az elnökségi taggal eredetileg (az elnökségi tag megválasztásakor) jogviszonyban álló nem természetes személy egyesületi tagtól eltérő szektorba tartozik (például az elnökségi tagnak a hirdetői szektorba tartozó egyesületi tagnál betöltött vezető tisztségviselő jogviszonya megszűnik és a médiaszektorba tartozó vállalkozással létesít vezető tisztségviselői jogviszonyt). Szektorváltás továbbá, amennyiben a hirdető-/szolgáltató-/médiaszektorba tartozó nem természetes személy egyesületi taggal az adott szektor képviselőjeként megválasztott elnökségi tag jogviszonya oly módon szűnik meg, hogy jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg az elnökségi tag az Egyesület egyéni (természetes személy) tagjává válik, és egyéni tagként más szektorba tartozik, mint amelynek képviselőjeként megválasztották. Szektorváltás továbbá, amennyiben valamely, a hirdető-/szolgáltató-/médiaszektorba tartozó természetes személy egyesületi tag az adott szektor képviselőjeként elnökségi tagként megválasztásra kerül, a mandátuma alatt azonban olyan nem természetes személy egyesületi taggal létesít munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vagy lesz olyan nem természetes személy egyesületi tag vezető tisztségviselője, amely más szektorba tartozik, mint az elnökségi tagként megválasztott természetes személy tag.
Jelen pont alkalmazásában akadályoztatás: minden olyan körülmény (pl. betegség vagy más egészségügyi ok, külföldi tartózkodás, külföldön teljesítendő megbízatás, kiküldetés, szülési szabadság ill. gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság), melynek folytán az elnökségi tag megbízatása ellátásában gátolva van.
Az akadályoztatás egy évnél tovább tartó beálltát az Elnök javaslatára az Elnökség állapítja meg.
Lemondás esetén a lemondó nyilatkozatot az Egyesülethez címzett, és az Elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatban kell megtenni.
(7) Az Elnökség
- ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását
- reklámszakmai kérdésekben állásfoglalást hoz és tesz közzé
- jóváhagyja a tagdíjakat
- bizottságokat hozhat létre vagy szüntethet meg, megbízza, illetve
felmentheti azok elnökeit
- dönt kizárási ügyekben, elbírálja a tagfelvételi kérelem elutasítása miatt benyújtott
felszólalásokat
- jóváhagyja az Egyesület szakmai célkitűzéseit
- megvitatja és eldönti a tagok olyan javaslatait, panaszait, amelyeket az Ügyvezetőség ide utal
- jóváhagyja a tárgyévet követő évi költségvetés keretszámait
- jóváhagyja a szakmai tagozatok és szakmai bizottságok éves projekt költségvetési igényét, melynek keretösszege a szakmai tagozatok és szakmai bizottságok tagsága által befizetett tárgyévi tagdíjak összességének maximum 15%-át teheti ki.
(8) Az Elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg.
Az Elnökséget az Elnök évente legalább kétszer összehívja. Az Elnökség összehívása akként történik, hogy az ülés helyszínét, időpontját és az ülés tárgysorozatát (napirendjét) tartalmazó meghívó elküldése és az ülés időpontja között legalább 8 (nyolc) nap álljon rendelkezésre.
Az elnökségi tagokat és egyéb meghívottakat, részvételre jogosultakat az ülés időpontjáról, helyszínéről és tárgysorozatáról (napirendjéről) az elnökségi tagok és egyéb meghívottak által megadott elektronikus levelezési címre küldött elektronikus levél formájában kell tájékoztatni, azzal, hogy az elküldött meghívók kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni.
A meghívó kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül az elnökségi tagok az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni.
Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, az Elnökség a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
Elnökségi ülés akkor is tartható, ha szabályszerű összehívás nem történt, azonban valamennyi elnökségi tag jelen van és az ülés megtartását és a napirend tárgyalását nem ellenzik.
Az Elnökség ülései az Egyesület székhelyén, illetve egyéb budapesti helyszínen is megtarthatók.
Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak a Főtitkár és a felügyelőbizottsági tagok, valamint a meghívottak, illetve az Alapszabály vagy az Elnökség határozata alapján tanácskozási joggal rendelkezők vehetnek részt.
Az Elnökség üléseit az Elnök vezeti.
Az Elnökség határozatképes, ha ülésein a szavazásra jogosult elnökségi tagok több mint fele jelen van.
Az Elnökség minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség eseténa szavazást az előírt többségi eredmény eléréséig, de legfeljebb háromszor kell megismételni, és amennyiben a harmadik szavazás is sikertelen, úgy a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Ha határozatképesség hiánya miatt az Elnökségi ülés megtartását el kell halasztani, a másodszorra összehívott Elnökségi ülés – az eredeti napirendben megjelölt kérdésekben – a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a meghívóban utalni kell.
Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását, a döntések tartalmát és esetleges hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet az Elnök, és két hitelesítő elnökségi tag írja alá.
Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al, érintett(ekk)el – amennyiben jelen Alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat meghozatalát követő 8 napon belül postai úton vagy az érintett tag(ok), érintett(ek) által megadott email címre történő megküldéssel igazolható módon történő elküldéssel közli (email címre történő kézbesítés esetén a kézbesítésről (elektronikus) kézbesítési visszaigazolást kell kérni).
Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az az elnökségi tag, aki vagy akinek hozzátartozója, a határozat alapján:
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Ügyvezetőség
12.§
(1) Az Elnökből, a három Alelnökből, a három legnagyobb, minimum 10 tagozati tagot számláló szakmai tagozat és az IAB vezetőjéből, a Főtitkárból, továbbá az Elnök által felkért négy elnökségi tagból álló Ügyvezetőség gondoskodik az Elnökség hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos megoldásáról; továbbá önállóan dönt operatív és irányítási ügyekben. Az Ügyvezetőség feladata az egyesület napi ügyeinek vitele, az Ügyvezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala.
(2) Az Ügyvezetőség létszáma tizenkét fő. Az Ügyvezetőség összetételét a fenti 12.§ (1) pont tartalmazza.
(3) Az Ügyvezetőség legalább kéthavonta ülésezik, munkájáról az Elnökségnek számol be.
Munkarendjéről saját hatáskörében dönt. Az Ügyvezetőség az üléseire esetenként vagy állandó jelleggel bárkit meghívhat. Az Ügyvezetőség üléseit a Főtitkár hívja össze. Az Ügyvezetőség határozatképes, ha ülésein a szavazásra jogosult ügyvezetőségi tagok több mint fele, azaz legalább hét fő jelen van.
Egyebekben az Alapszabály Elnökségre vonatkozó, 11. § (8) pontban foglalt rendelkezései az Ügyvezetőségre is értelemszerűen, illetve megfelelően alkalmazandók.
(4) Az Ügyvezetőség
a) ellenőrzi és jóváhagyja a tagozatok és bizottságok szakmai működési rendjének megfelelőségét a hatályos jogszabályi előírások megfelelőségének és az alapszabályhoz illeszkedés tekintetében,
b) nyilvántartja a tagságot,
c) vezeti az egyesület határozatait, szervezeti okiratait és egyéb könyveit,
d) megőrzi az egyesület működésével kapcsolatos iratokat,
e) dönt tagfelvételről,
f) részt vesz a közgyűlésen és választ ad az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
g) kezeli az egyesületi vagyont,
h) véleményezi a szakmai tagozatok és szakmai bizottságok éves, és féléves projekttervét és annak költségvetési igényét; javaslattal jóváhagyásra terjeszti be azokat az Elnökség számára,
i) elkészíti az „egyesületi pénzügyi szabályzatot”, ellenőrzi annak betartását.
(5) Az Ügyvezetőségi tagság megszűnik:
a) elnökségi tagság megszűnésével
b) halállal
c) az Elnök által felkért ügyvezetőségi tag lemondásával, mely esetben a lemondó nyilatkozat az Elnökhöz intézendő
d) az Elnök által felkért ügyvezetőségi tagot az Elnök bármikor visszahívhatja indokolás nélkül; továbbá
e) Főtitkár esetén a Főtitkár munkaviszonyának megszűnésével.
Felügyelő Bizottság
13.§
(1) A Közgyűlés az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az egyesületi határozatok betartásának, valamint az egyesület Alapszabálya szerinti működés folyamatos ellenőrzésére - három év időtartamra - Felügyelő Bizottságot választ.
(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és két további tagból áll. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.
(3) Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. A Felügyelő Bizottság elnöke és további tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.
(4) Nem lehet a Felügyelő Bizottságnak tagja az a személy, aki
a) az egyesület elnöke, vezető tisztségviselője, vagy Elnökségének tagja,
b) az egyesülettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -,
d) az a-c) pontokban meghatározott személyeknek a hozzátartozója, továbbá
e) akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn.
(5) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Felügyelő Bizottság elnöke irányítja. A Felügyelő Bizottság elnökét a Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül választják.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha valamennyi tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze a Felügyelő Bizottság munkatervének megfelelően és az elnök vezeti. A Felügyelő Bizottságot évente legalább egyszer kötelező összehívni. Az ülés összehívását – ok és vélemény megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármelyik tagja kérheti. Ha az elnök a Felügyelőbizottság ülését az erre vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult. Az ülés napirendi pontjait az elnök állapítja meg, azonban bármelyik felügyelőbizottsági tag indítványt tehet új napirendi pont felvételére, akár az ülés előtt, akár az ülésen. A napirendi pont felvételéről a tagok az ülésen egyszerű szótöbbséggel határoznak.
Az ülésre szóló, az ülés helyszínét is tartalmazó meghívókat oly módon kell eljuttatni a címzetteknek az általuk megadott elektronikus levelezési címre, hogy az elküldés és az ülés napja között legalább 8 (nyolc) nap teljen el. Az elküldésről elektronikus kézbesítési visszaigazolást kell kérni. Az ülés bármely budapesti helyszínre összehívható. Felügyelőbizottsági ülés akkor is tartható, ha szabályszerű összehívás nem történt, azonban valamennyi tag jelen van és az ülés megtartását és a napirend tárgyalását nem ellenzik. A Felügyelőbizottság ülései zártak, azokon Felügyelőbizottság tagjain kívül csak a meghívottak vehetnek részt, mégpedig az őket érintő adott napirendi pont megtárgyalásában.
Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő valamennyi felügyelőbizottsági tag aláír. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát.
A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. Működésére egyebekben az Elnökség működésére vonatkozó 11.§ (8) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során kötelesek személyesen eljárni, jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba, az egyesület számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinteni, az egyesület tisztségviselőitől tájékoztatást, felvilágosítást kérni, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálni, szakértővel megvizsgáltatni. A Felügyelő Bizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottsági tag ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével okozott károkért felelősséggel tartozik.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és számviteli beszámoló esetét, melyeket azok elfogadása előtt véleményeznie kell.
(7) A mandátum lejárta előtt bármilyen okból megüresedett választott tisztségre – a mandátumból még hátralevő időtartamra – a Közgyűlés nem választ új személyt és az egyesület egyéb módon sem pótolja a megüresedett felügyelő bizottsági tagi tisztséget, kivéve, ha a Felügyelő Bizottság létszáma a bármilyen okból való megüresedéssel 1 főre csökkenne - ebben az esetben időközi felügyelőbizottsági tagválasztást kell tartani a megüresedett tisztségviselői helyekre Közgyűlés összehívásával vagy távszavazással. Az egyesület Főtitkára legalább 15 nappal a tervezett tisztújító Közgyűlés előtt megkeresi a tagokat és jelöltállításra kéri fel őket. Az egyesület tagjai a jelölt-listát elkészítő és azt a Közgyűlés elé terjesztő Főtitkár számára küldik meg jelölt-javaslatukat. A megválasztásra javasolt jelöltek személyéről a Közgyűlés titkos szavazással határoz. A Közgyűlés döntését ülés tartása nélkül (távszavazás) útján is meghozhatja az Alapszabály 10. § (6) bekezdésének megfelelően.
V.
AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐ INEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
Elnök
14.§
(1) Az Elnök az egyesület szakmai irányítója, az egyesület legfőbb tisztségviselője és szervezeti képviselője. Az Elnök irányítja és vezeti az egyesület tevékenységét. Összehívja a Közgyűlést és az elnökségi üléseket. Feladatát az Alelnökökre átruházhatja. Munkáltatói jogkört gyakorol – az egyesület közgyűlési és elnökségi határozatai által meghatározott körben – a Főtitkárt illetően a hatályos Munka Törvénykönyve alapján.
(2) Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik, képviseli az egyesületet hatóságok, bíróságok, kívülálló harmadik személyek előtt.
15.§
(1) Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt Alelnök(ök) helyettesíti(k).
(2) Az Alelnökök az Elnök helyettesítésén kívül ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Elnökség megbízza őket.
(3) A 11. § (6) pontja szerint bekövetkező megüresedés esetén az alelnöki tisztséget az adott szektorban (hirdetői, média, szolgáltató) az előző tisztújításkor vagy köztes elnökségi tagválasztáskor a Közgyűlés által második legtöbb szavazatot kapott elnökségi tag veszi át. Ebben az esetben a második legtöbb szavazatot kapott elnökségi tagot nyilatkoztatni kell, hogy elfogadja-e az alelnöki tisztséget. Amennyiben nem fogadja el, úgy az előző tisztújításkor vagy köztes elnökségi tagválasztáskor a Közgyűlés által harmadik legtöbb szavazatot kapott elnökségi tag veszi át az alelnöki tisztséget és így tovább.
Főtitkár
16.§
(1) A Főtitkár feladatai
a) Az egyesületet a Főtitkár képviseli hatóságok, bíróságok, kívülálló harmadik személyekkel szemben. A Főtitkár aláírási joga önálló.
b) Előkészíti az Elnökség és Ügyvezetőség üléseit.
c) Biztosítja a választott szervek folyamatos működésének feltételeit, gondoskodik a határozataik végrehajtásáról.
d) Irányítja az egyesület adminisztrációs szervezetét (Titkárság), munkáltatói jogkört gyakorol a szervezet munkaviszonyban álló dolgozói felett.
e) Biztosítja az egyesület bevételeinek és kiadásainak rendeltetésszerű, a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználását.
f) Az Ügyvezetőség véleményének figyelembevételével dönt a napi operatív költségvetési ügyekben.
g) Véleményezési joggal részt vehet a Bizottságok ülésein. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt titkársági dolgozó helyettesíti. A Bizottságok állásfoglalásait az egyesület nevében a Főtitkár küldi meg az érintetteknek.
(2) A Főtitkár tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról beszámol az Elnöknek, illetőleg az Ügyvezetőségnek és az Elnökségnek.
VI.
AZ EGYESÜLET TITKÁRSÁGA
17.§
(1) Az egyesületi feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében az egyesület titkárságot működtethet. A titkársági munkák koordinálója a főtitkár, aki egyben a Titkárság dolgozóinak munkáját is irányítja.
VII.
AZ EGYESÜLET ANYAGI ESZKÖZEI ÉS
GAZDÁLKODÁSA
18.§
(1) Az egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Az egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat, és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti. Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
(2) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(3) Bevételeinek forrása:
a) tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
c) költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
d) magánszemélytől, más szervezettől kapott adomány,
e) egyéb, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) szerinti bevételek.
(4) Az egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből és a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten, a számviteli előírásoknak megfelelően tartja nyilván. Az egyesület gazdálkodására egyebekben az Ectv. vonatkozó rendelkezési megfelelően irányadók.
VIII.
AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐIVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK, KIZÁRÓ OKOK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(6) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
(7) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(8) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
IX. MEGSZŰNÉS
19.§
(1) Az egyesület megszűnik:
a) jogutódlással, azaz, ha az egyesület más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét. Az
egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
b) jogutód nélkül:
- ha a tagok kimondják az egyesület megszűnését,
- ha az egyesületet az arra jogosult szerv megszüntetni,
- ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása
lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
- ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
(2) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
20.§
(1) Ahol jelen Alapszabály akként rendelkezik, hogy valamely döntés, határozat, értesítés az érintettek által megadott elektronikus levelezési címre (email címre) is kézbesíthető, úgy elektronikus kézbesítési visszaigazolás kérése esetén az üzenet kézbesítettnek minősül, amennyiben az elektronikus kézbesítési visszaigazolás szerint az email üzenet kézbesítése a címzett részére sikeresen megtörtént. Egyebekben kézbesítettnek minősülhet az elküldött email üzenet abban az esetben is, ha a feladó levelező rendszerében az email fiók sikeresen kiküldött üzenetei mappában az üzenet szerepel, illetve a feladó olyan elektronikus adatokkal, rendszerfájlokkal rendelkezik, melyekből megállapítható, hogy hiba visszajelentés nem történt.
(2) A tagok, egyéb személyek, az egyesület szervei és tisztségviselői a jognyilatkozatok, értesítések, tájékoztatások, szavazatok, egymás közötti vagy egymással szembeni egyéb kommunikáció (egységesen: jognyilatkozat) elektronikus úton történő közlése, illetve megküldése esetén az elektronikus üzenet illetve az abban foglalt jognyilatkozat minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, illetve azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással történő ellátására nem kötelesek.
(3) Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az Alapszabály megjelölt módosításait a Közgyűlés távszavazás útján 2021. október 9. napján hozott határozatával elfogadta.
ZÁRADÉK
Alulírott, Fülöp Szilvia, mint a Magyar Reklámszövetség Főtitkára, aláírásommal igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kelt: Budapest, 2021. október 9.
Fülöp Szilvia
Főtitkár
Magyar Reklámszövetség