A Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságának tevékenysége |
|
A Magyar Reklámszövetség 1975 óta fogja össze a reklámszakma képviselőit. A Reklámetikai Bizottság 1981 óta végzi munkáját és nagy érdemeként tartjuk számon a Reklámetikai Kódex megalkotását. E Kódex az, amely alapot képez a már közétett reklámokkal kapcsolatos panaszok elbírálására. A Kódexben megfogalmazottakkal egyetért a szakma 22 legnagyobb szövetsége, testülete, egyesülete, s e szervezetek vezetői aláírásukkal hitelesítették, hogy a szervezetek tagjai a Kódex előírásait magukra nézve is kötelezőnek ismerik el. A Magyar Reklámetikai Kódex tehát szakmai konszenzuson alapuló dokumentum. Az 1997-es gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény, vagyis a reklámtörvény részletesen kifejti, hogy a szakma szabályozza önmagát és az indoklás részben nevesíti a MRSZ Reklámetikai Bizottságát, mely a Kódex rendelkezéseinek végrehajtása, érvényesítése érdekében eljáró szerv. 2001-ben került sor a reklámtörvény módosítására, s ez indokolta a Kódex átdolgozását is. 2002-ben a Reklámetikai Bizottság valamennyi reklámszakmai szervezettel közösen kialakította a választási kampánnyal kapcsolatos állásfoglalását. 2003-ban a Reklámszövetség kezdeményezte a Kódex módosítását, frissítését, az EU tagsággal járó koherens szabályrendszer kidolgozását. Ezt követően 2005-ben, majd 2009-ben a reklámszakma ismételten szükségesnek látta az elmúlt időszak változásaihoz igazítani a Kódexet, így most ebben a formájában hatályos. A Reklámetikai Bizottság erős legitimitást élvez, hisz egy közmegegyezésen alapuló Kódex alapján végzi feladatát. 2011 óta dr. Bacher Gusztáv a Reklámetikai Bizottság elnöke, akit az MRSZ Közgyűlése 2015. december 3-án a Jogi Tagozat képvisletében beválasztott az egyesület Elnökségébe is. A Reklámetikai Bizottság tagjai:
A Bizottság személyi összetétele garancia arra, hogy a legkülönfélébb beadványok tárgyában autentikus és szakmailag megalapozott, felelős döntést hozzunk. Minden olyan kérdésnél, ahol más típusú szaktudás is indokolt, külső szakértőket von be a Bizottság. Fontos tudni, hogy a Bizottság nem bíróság, nem büntet, csak állásfoglalás formájában megállapítja az etikai vétséget. A Bizottsághoz fordulók illetve állásfoglalást kérők ügyeinek körülbelül a fele, amely etikai normát sért, másik része elsősorban reklámízléssel kapcsolatos, szubjektív jellegű panasz, az ilyen esetekben etika vétség megállapításának nincs helye. A Bizottság tevékenységével szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a reklámokkal szemben averziókat táplálók lássák, maga a szakma is - az önszabályozás keretében - tesz azért, hogy a kirívó, mások jóérzését, erkölcsi normáit sértő reklámok közzétételét abbahagyják, és a reklámozók a jövőben a reklámozási gyakorlatukat az etikai normáknak megfelelően alakítsák ki. Sokszor a Reklámszövetséghez, a Reklámetikai Bizottsághoz előbb érkezik panasz, mint a hatóságokhoz, így állásfoglalásunkra, adott esetben leállhat egy kampány és elkerülhető súlyosabb szankció. A Bizottság a beérkező panaszok számától függően, szükség szerint ülésezik és átlagosan öt beérkezett ügyet tárgyal a Kódex és saját Ügyrendjének megfelelően. A Reklámetikai Bizottság kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak, gyermekekkel kapcsolatos reklámok vizsgálatára, nem tartjuk követendőnek az erőszak ábrázolását. A Reklámetikai Bizottság tagjai díjazás nélkül, szakmai lelkesedésből vállalták el a kitüntető felkérést. A Bizottság messzemenőkig figyelembe veszi mind a reklámszakmai szempontokat mind a "fogyasztóvédelmi" érdekeket. Az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Reklámszövetség koordinálásával összesen 22 szervezet részvételével több hónapos munka eredményeként megszületett a mai szabályozást kiegészítő, és a gazdasági, kulturális, társadalmi környezethez illeszkedő új Magyar Reklámetikai Kódex. A szervezetek 2015. február 17-én ünnepélyes keretek között írták alá a megújult kódexet. Komoly hangsúlyt kapott a gyermekvédelem és két új terület is helyet kapott a dokumentumban: a kozmetikai reklámokra vonatkozó alapelvek, meghatározva például a digitális technikák alkalmazásának feltételeit és a fogyasztók digitális érdeklődése, magatartása alapján történő célzott reklámokra vonatkozó szabályozás. A 2015. június 30-tól hatályos új Kódex a 2009-től alkalmazott magatartási szabályok gyűjteményét váltja fel, korszerűsítve és összhangba hozva azt a nemzetközi önszabályozási sztenderdekkel. Kapcsolódó dokumentum: |
