Mesterkurzus: Kreatív gondolkodási technikák gyakorlata
2011.11.12.
P.Bureau Oktatási Központ, Budapest VI. ker.
| A DFT Hungária Kreatív gondolkodási technikák gyakorlata című mesterkurzust indít Kaszás György tréner/coach vezetésével, akinek a témában írott Gondolkodjunk, mert vagyunk című könyve megjelenés előtt áll. A program 12 módszert mutat be elméletben és működés közben. Alapvetően gyakorlat/gyakorláscentrikus előadássorozat konkrét példákkal, kulisszatitkokkal és módszerelemzésekkel, továbbá helyszíni bemutató teammunkával, szimulációs gyakorlatokkal. A kurzus a résztvevők aktív és kreatív közreműködésével zajlik: minden egyes problémamegoldó módszer elsajátítása – az elmélet megtanulása után – a hallgatókból önkéntes alapon alakítandó bemutató mintateam-ek helyszíni munkájának megfigyelésével és elemzésével történik. Ezek az ad hoc team-ek konkrét, a kurzus vezetője által meghatározott feladatokat oldanak meg – minden esetben az épp tárgyalt és elsajátított gondolkodási metódus segítségével. A tananyag egyedi, ebben a formájában máshol nem elérhető ismeretsor. A mesterkurzus akkreditált, a hallgatók a sikeres elvégzéséről tanúsítványt kapnak. |
 |
TEMATIKA
|
A kreativitás, kreatív gondolkodás és környéke Mit is nevezünk 2011-es értelemben vett, a mai követelményeknek kompletten megfelelő kreativitásnak? Melyek az eredményes kreatív gondolkodás alapfeltételei? Melyek a kreatív gondolkodást gátló főbb tényezők? Mit nevezünk ötletnek, és mit nem? A kreativitás szükségszerűsége? Melyek a kreativitással kapcsolatos tévhitek? Mi különbözteti meg egymástól a rutin- és a kreatív gondolkodást? Miért ritkák a kiemelkedő színvonalon gondolkodó kreatívok? Mik a jellemzőik? Megtanulható-e a professzionális kreatív gondolkodás? Ha igen, milyen módszerekkel? Miért fontosak a szabályozott kreatív problémamegoldás módszerei? Módszerek/1. A kreatív problémamegoldó gondolkodás előkészítése: a fókusz. A megoldandó probléma, a feladat, és a gondolkodás célja egzakt meghatározásának módszere. Miért problémás, hova vezet a gyakorlatban a fókusz-meghatározás negligálása. Hogyan zárhatóak ki ezek a problémák? Az alternatív fókuszok jelentősége. Egy unalomig félreismert, a mindennapok gyakorlatában lebutított, és tragikusan kihasználatlan metódus: az Alex Osborn által kidolgozott brainstorming. Hogyan hatástalanítják a gyakorlatban ezt a metódust, melyek a leggyakoribb hibák, és mik ezeknek az okai? Mikor kell/érdemes megszervezni, hogyan kell menedzselni egy szabályos brainstormingot, és miért úgy? Brainstormingfajták, azaz az általánosan használt egyetlen módszer mellett/helyett milyen egymástól eltérő lehetőségek állnak rendelkezésre egy ilyen gondolkodófolyamat lebonyolítására? Tanulj meg szabályosan, eredményesen brainstormingolni, vagy hagyd az egészet a csudába! Módszerek/2. A Mandala módszer. Egy nyílt végű, asszociatív, kötött gondolkodási technika, sokféle gyakorlati alkalmazási területtel: alkotás, ötletelés, probléma-megoldás, stratégiatervezés, memóriaerő-fejlesztés, asszociációkészség-fejlesztés, kiterjesztett SWOT analízis stb. Egy japánban széles körben elterjedt gondolkodási keretről van szó, amelynek kifejlesztője Matsumura Yasuo, és amelynek.a Távol-keleti ország határain kívül nincsen szakirodalma, amelyik pedig méltán tarthatna erre számot. A MindMap. Tony Buzan által létrehozott, nyílt végű, radiális, kötetlen kreatívgondolkodás-módszer, mely a lineáris haladási móddal szemben az emberi agy körkörös működését követi és képezi le. Használati területei korlátlanok, bármilyen gondolkodófolyamat adekvát eszközeként használható. Módszerek/3. A Hatszín Kalap gondolkodás. Edward de Bonogondolkodási metódusának gyakorlati működését/működtetését, alkalmazásának területeit, technikáit bemutató előadás és workshop. A Hatszín Kalap módszer a vita- és érvalapú gondolkodás alternatívája, melynek során a folyamat résztvevői az énérvényesítés, és az egymás gondolatainak támadása helyett párhuzamos gondolkodással, együtt és egyetértésben haladnak a megoldás felé. Ötletből ötlet. A fix pontos alternatívakeresés tudatos, szabályozott módszere az alternatívagyártás hagyományos gyakorlatánál sokkalta eredményesebb eljárás. A mögöttes koncepció meghatározásán alapuló metódus igen egyszerű és hatásos: szabályainak követésével könnyen jutunk el a reálisan használható megoldások sorához. Módszerek/4. SCAMPER. A SCAMPER mozaikszó: egy adott állapot, helyzet, megoldás különféle irányú és módú tudatos megváltoztatásának 7 eltérő módját jelentő szavak első betűiből áll össze. A metódus a „Mi történne, ha…” kezdetű kérdések sorozata. Mi történne egy-egy összetevő kicserélésekor, több elem kombinációjakor, más megoldások koncepciójának alkalmazásakor, nagyításkor, kicsinyítéskor, más használati mód alkalmazásakor, valaminek az elhagyásakor vagy a sorrendek bármilyen megváltoztatásakor? Ezeket a kérdéseket, és az azokra megszülető válaszokat vizsgálja szisztematikusan ez a gondolkodási technika. Az egyik legjobb módszer az új, a kreatív megoldások megtalálására. Nem véletlen, hogy az emberiség szinte összes kreatív produktumában, találmányában, alkotói teljesítményében tetten érhető. 5 MIÉRT. Az okdefiniáló 5 MIÉRT problémamegoldó technika Sakichi Toyoda találmánya, amelyet a Toyota Motor Corporation használ eredményesen. Jellemzői az egyszerűség, a hatékonyság, az összehasonlító gondolkodás lehetősége, a rugalmasság, és a csapatgondolkodásra való alkalmasság. Alapötlete az, hogy a Miért? kérdések megfogalmazásával elkülöníthetőek egy probléma tünetei az okaitól, melynek eredményeképpen kijelölhető egy-egy gondolkodási folyamat elején a haladási irány. A halcsontváz technika. Gyakran diagram módszernek is nevezik, tekintve, hogy létrehozója a japán KaoruIshikawa. Egy ok-hatáselemző gondolkodási keretről van szó, amely egy-egy problémamegoldó gondolkodási folyamat pontos megalapozását, fókuszálását végzi el. Használható folyamatelemzésnél és – tervezésnél, egyszerűsítésnél, megoldás-keresésnél, ok-meghatározásnál, egy-egy komplex megoldandó probléma részenkénti megoldásánál. Módszerek/5. Provokáció/elmozdulás. Az oldalirányú gondolkodás emódszere kétfázisú folyamat. Egy, a meglévő egyensúlyi helyzet megzavarását célzó erőszakos gondolati behatás keltette bizonytalanságból mozdítja el a folyamatot az értékelhető, megvalósítható, eredeti megoldásig. Véletlen behatás. De Bono Lateral Thinking technikája a gondolkodási rutinirány eltérítését célozza egy találomra megválasztott impulzus segítségével. A módszer eredményeként a gondolkodás olyan területeken található megoldásokig is eljut, amely területekre önmagától nem érne el. Tulajdonságlista. Új lehetőségek feltárása egy meghatározott cél, feladat, alkotóprojekt során a fő jellemzők, minőségek, alkotóelemek azonosításával és a közöttük fennálló variációs lehetőségek kiaknázásával. A módszer az ötletgenerálás egyik legjobb útja, tekintve, hogy egy-egy problémának/feladatnak számos összetevője, része, eleme van, s ezek különféle konstellációkba rendezése mindig újabb és újabb lehetséges gondolkodási utakat tár fel. *A szervezők fenntartják maguknak a jogot, hogy a programot a hallgatói igények és az előadói kérések alapján módosítsák.
A mesterkurzus helyszíne: P.Bureau Oktatási Központ, Budapest VI. ker.
Az MRSZ tagjai kedvezményesen, 65.000 Ft helyett 50.000 Ft-ért vehetnek részt a képzésen! |