Sajtó

Robbanásszerűen terjednek az ízesített sörök A nagy sportesemények kapcsán a sör és a sós ropogtatnivalók forgalmának emelkedésére számítanak a gyártók, kereskedők. Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján azonban nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a rendezvények és a vásárlások között – derült ki a GfK Hungária idén húsz éves Háztartáspanel eredményeinek elemzése során. Ráadásul az általános gazdasági helyzet és az időjárás is jelentősen befolyásolja a tényleges forgalmat.

A 2006-os labdarúgó-világbajnokság idején a sör a hagyományosan kimutatható szezonalitást is meghaladó, kimagasló mennyiségben fogyott annak ellenére, hogy júniusban nem is volt az átlagnál jelentősen melegebb az időjárás. A rendezvény első hónapjában a sós snackek is jól teljesítettek.

A 2008-as labdarúgó EB már csupán a hónapnak megfelelő söreladást és annál valamivel erősebb snackforgalmat produkált, míg az Olimpia hónapja a viszonylag magas átlaghőmérséklet ellenére már kifejezetten átlag alatt teljesített a sör forgalmát tekintve – feltehetően már a küszöbön álló válság előjeleként. A 2010-es világbajnokság idejére sem állt helyre a piac, viszont a torna második felében, júliusban a megszokottnál jóval magasabb hőmérséklet kedvezett a söreladásoknak.

„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a valamelyest javuló fogyasztói bizalmat és vásárlási hajlandóságot is figyelembe véve, kedvező időjárás esetén számíthatunk fellendülésre a vizsgált termékek piacán” – mondta el Csillag Zoltán, a GfK Hungária Key Account Managere.

Biztató fejlemény, elsősorban a sörgyártók számára, hogy az elmúlt években jelentősen kiszélesedett a vásárló háztartások köre: a gyümölcsízesítésű változatok megjelenése, valamint a különleges, minőségi sörök melletti kampányok a korábban jellemző 70 százalék körüli értékről 80 százalék közelébe emelték a sört vásárló háztartások arányát. Az ízesített sörök vásárlóközönségének növekedése robbanásszerű: immár a háztartások bő egyharmadának kosarába került ilyen termék és a fogyasztók között igen magas a hölgyek aránya is, ráadásul valamennyi korcsoport képviselteti magát közöttük. Az új fogyasztók ugyan jellemzően ritkábban és egy alkalommal kevesebbet vásárolnak a kategóriából, mint a sör hagyományos nagyfogyasztói, azonban így is meg tudták állítani a kategória évek óta tartó lejtmenetét.

A sós rágcsálnivalók piacán kevesebb a jó hír. Bár a válság előtt a sportesemények még megnövelték a vásárolt mennyiségeket és még a 2010-es labdarúgó világbajnokság idején is szokatlanul magas volt a sós mogyoró és a napraforgómag forgalma, az elhúzódó válság nem kímélte a kategóriát. A 2012 májusáig terjedő 12 hónapos időszakot a megelőző periódussal összehasonlítva azt látjuk, hogy értékben kisebb, mennyiségben viszont jelentősebb, kétszámjegyű mértékben csökkent a snackek forgalma. A vásárló háztartások köre nagyrészt megmaradt és az egy vásárlási alkalomra eső mennyiség is stabil. Ám míg korábban 12 hónap alatt átlagosan 19 alkalommal vásárolt a kategóriából egy család, addig már csak 16-szor.

Az egyik legnagyobb vesztes a kategórián belül a chips volt: míg korábban tízből öt, az elmúlt 12 hónapban már csupán négy háztartás vásárolt a kategóriából, és az eladások mennyiségben és értékben is zuhantak. De találhatunk olyan vásárlói csoportokat is, ahol a chips forgalma viszonylag stabil maradt: a 29 év alatti háziasszony vezette háztartások, az északkeleti régióban és a kisvárosban élők, valamint az 5 fős és annál népesebb családok esetében a vásárlások mennyiségben nem csökkentek jelentősen, értékben pedig stabilak maradtak, vagy akár növekedni is tudtak a megelőző időszakhoz viszonyítva.

A chips forgalmának változása 2011. június-2012. május között, a megelőző 12 hónapos periódushoz viszonyítva, a háziasszony életkora szerinti bontásban (az adatok százalékban kifejezve)

Háziasszony életkora	Változás mennyiségben (index)	Változás értékben (index)
-29 év	98	106
30-39 év	72	74
40-49 év	94	100
50-59 év	77	91
60- év	78	75

Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária

“Összességében elmondható, hogy a jelentős sportesemények önmagukban nem elegendőek egyes termékkategóriák forgalmának felfuttatásához” – állítja Csillag Zoltán. “Ugyanakkor az ilyen jellegű események felerősíthetik a pozitív tendenciákat, és reményt adhatnak az épp nehézségekkel küzdő termékkategóriák felélénkítésre is, ezért mindenképpen érdemes rájuk fókuszálni a gyártóknak és a kereskedőknek egyaránt” – foglalta össze a szakember a trendeket.