Sajtó

A fiatalok döntő többsége még nem dolgozott külföldön, de egyharmaduk szeretne. Azokat, akik szívesen vállalnának munkát az ország határain kívül, elsősorban a magasabb keresetek, illetve a magasabb életszínvonal vonzza. Egy 15-25 évesek körében végzett országos kutatás során 579 fiatal véleményét kérdezte meg az Ipsos a külföldi munkavállalásról, a nyelvtanulásról és a példaképeikről 2011 negyedik negyedévében.

Legtöbben a vendéglátásban helyezkednének el. A külföldre vágyók több mint fele 2 évnél hosszabb időre tervezné a távollétét. A célországok közül legtöbben Európában maradnának. A megkérdezettek több mint kétharmada angolul tanult, a második legnépszerűbb a német nyelv volt. Majd egyharmaduk azonban egyelőre nem rendelkezik semmilyen szintű nyelvvizsgával. A válaszolók közül majdnem mindenki (92%) köz- vagy felsőoktatásban tanult más nyelvet. A fiatalok egyötöde otthon, egyedül fejlesztette nyelvtudását. 18%-uk magántanár által, vagy nyelviskolában, 6%-uk online keresett valamilyen lehetőséget. 5%-uk pedig külföldön sajátított el verbális ismereteket. A nyelvtanfolyam kiválasztásakor a beszédközpontú oktatás és az ár a legfontosabb szempontok. A legtöbb fiatalnak nincs példaképe. Akinek mégis, annak választása leginkább a saját szüleire esik, de tévébemondókat, sportolókat, művészeket vagy más területről származó hírességeket is megneveztek. A válaszadók 67%-a legfontosabb értéknek a családot tartja. 48%-uknak a jó állás, 45%-uknak pedig a pénz az egyik legfontosabb érték. Számít még a tudás, szakértelem jelentősége és a siker elérése, a karrier építése is. A fiatalok jelentős többsége, 78%-a állítja, hogy a szülők hatnak leginkább a gondolkodásmódjukra, míg a barátok csak 65%-uk szerint gyakorolnak rájuk befolyást. Érdekes tapasztalat, hogy más válaszokat adnak a fiatalok, ha konkrétan rájuk vonatkoznak a kérdések, s másokat, ha azok általánosságban fogalmazottak.

Külföldi munkavállalás 
A megkérdezett fiatalok döntő többsége még nem dolgozott külföldön, csupán 3%-uk állította, hogy vállalt már az ország határain kívül munkát. Többségük a vendéglátásban helyezkedett el, vagy alkalmi diákmunkát végzett. A fiatalok közül a külföldön dolgozók inkább szakmunkás vagy betanított munkás pozíciókat töltöttek be. Ebben a korosztályban a szellemi vagy értelmiségi munkát vállalók aránya igen kicsi, ami érthető, hiszen többségük még valamilyen iskolába jár. A külföldön munkával töltött idő inkább rövidebb volt, maximum 3 hónapos tapasztalatot jelentett a munkát vállalók több mint felének esetében.
A megkérdezett fiatalok egyharmada tervezi, hogy vállalna a jövőben külföldön munkát, egynegyedük bizonytalan e tekintetben, és 40%-uk nyilatkozott úgy, hogy előreláthatólag nem tervezi, hogy máshol dolgozzon. Ezen belül a budapestiek, a 20-25 évesek és a nők inkább itthon terveznek munkát vállalni, míg a fiatal férfiak 40%-a külföldre menne inkább dolgozni.
Azok közül, akik nem tervezik, hogy elhagyják az országot, 20% azért maradna, mert itthon szeretne boldogulni a jövőben is, a másik 20%-ot a család köti ide, 12%-uk pedig még valamilyen formában iskolába jár, és emiatt nem akar elmenni. Csupán 6%-ukat fogta vissza az idegen nyelv ismeretének hiánya, míg 5%-uk mondta, hogy túl fiatalnak érzi magát ehhez.
Azokat, akik szívesen vállalnának munkát külföldön, elsősorban a magasabb keresetek (93%), illetve a magasabb életszínvonal (78%) vonzza. A külföldre vágyók 40%-a azért menne, hogy nyelvet tanuljon, egy harmaduk azért, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen, amit később kamatoztathat. Egyötödüket pedig a különböző kultúrák megismerése motiválja leginkább.
Legtöbben (35%) a vendéglátásban szeretnének elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén tervezne munkát keresni. Egyötödük alkalmi vagy diákmunkát vállalna, 17%-uk pedig gyermekfelügyeletet vállalna vagy a családgondozás területén keresne állást. Ezen kívül építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A nagy többség általában valamilyen szakmunkát (53%) vállalna, 36%-uk pedig segéd- vagy betanított munkát. Szellemi vagy értelmiségi pozíciót a külföldre jelentkezők több mint kétötöde szeretne betölteni. Az utóbbiak között többen vannak a budapesti lakosok, míg különböző szakmunkákat inkább a vidéken élők vállalnának.
A külföldre vágyók több mint fele 2 évnél hosszabb időre tervezné a távollétét, egyötödük legalább 1-2 évre hagyná itt Magyarországot, 10%-uk pedig maximum 1 évig maradna távol. Érdekes különbség mutatkozik lakóhely szerint a távolmaradás hosszának tekintetében. Míg a külföldre menők közül a budapestieknek csak a 36%-a menne két évnél hosszabb időre, addig a vidékiek esetében ugyanez az arány 53%. A legtöbben (37%) haverokkal, barátokkal mennének ki, de jelentős az egyedül vállalkozók aránya is (27%). Kevesebb mint egyötödük a partnerével próbálna szerencsét, és csak 8%-uk menne a családjával együtt.
A célországok közül legtöbben Európában maradnának, és csak alig több mint egytizedük menne Európán kívüli országokba. Leginkább az angol vagy a német nyelvterületű országokba pályáznának. Az első helyen Anglia, a második helyen Németország, a harmadik helyen Ausztria, a negyedik helyen pedig az USA áll.

Nyelvtanulás 
Legtöbben - a megkérdezettek több mint kétharmada - az angol nyelvet tanulta már az idegen nyelvek közül, a második legnépszerűbb a német nyelv volt, ezt a válaszadók egyharmada tanulta már eddig is. Ezen kívül 4%-uk tanult franciául, 2%-uk olaszul és 1%-uk spanyolul. Majd egyharmaduk egyelőre nem rendelkezik semmilyen szintű nyelvvizsgával. Alapfokú vizsgája viszont már több mint a válaszadók felének van, 26%-uk pedig sikeres középfokú nyelvvizsgát tudhat maga mögött. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya azonban nagyon alacsony, alig éri el a 3%-ot. 
A válaszolók közül majdnem mindenki (92%) köz- vagy felsőoktatásban tanult valamilyen nyelvet. A fiatalok egyötöde otthon, egyedül fejlesztette nyelvtudását. 18%-uk magántanár által, vagy nyelviskolában, 6%-uk online keresett valamilyen lehetőséget. 5%-uk pedig külföldön tanult nyelvet. A nyelv kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy korábban iskolában már tanulta az adott nyelvet, illetve hogy abban az intézményben, ahova jelenleg is jár a válaszadó, oktatják a kérdéses nyelvet.
A válaszadók fele az alapján dönt, mennyire hasznos az adott nyelv, hány országban értik meg. Egynegyedük azt veszi figyelembe, hogy jövőbeni munkája szempontjából mennyire kamatoztatható, míg 18%-uk a hangzás alapján választ. 14%-ukat az motiválja, hogy a későbbiekben mely országba szeretnének dolgozni vagy tanulni menni, 7%-uknak pedig az a fontos, hogy az adott nyelvből könnyű legyen megszerezni a nyelvvizsgát. A válaszadók kétharmada a nyelvtanfolyam kiválasztásakor a beszédközpontú oktatást tartotta a legfontosabbnak, második legfontosabb szempont a tanfolyam ára volt. 
A tanulni vágyók több mint felének a kis csoportlétszám volt még elengedhetetlen a végső döntéshez. A fiatalok 87%-a elsősorban az interneten tájékozódik a nyelvtanfolyamokról és nyelviskolákról, de viszonylag sokan az ismerőseiktől vagy családtagjaiktól kérnek segítséget. 37%-uk különböző kiadványokból informálódik, 28%-uk pedig újsághirdetéseket böngészik. A megkérdezettek egyharmada szokott idegen nyelven filmet nézni, közülük egyötöd felirat nélkül, több mint egyharmaduk felirattal, 43%-uk pedig mindkét módon néz idegen nyelvű filmet. 
A fiatalok több mint egynegyede idegen nyelvű irodalmat is rendszeresen a kezébe vesz. Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza leginkább manapság az idegen nyelv tanulását Magyarországon, a válaszadók közül legtöbben (47%) úgy vélik, hogy a magas tanfolyam- és nyelvvizsgadíjak. További 14% említette, hogy az emberek nem látják a nyelvtanulás hasznát, míg 11% szerint az emberek lusták erre.

Példakép 
Elsőként arról kérdezték a fiatalokat, hogy van-e példaképük? Kiderült, hogy legtöbbjüknek nincs. 22%-uk állította, hogy van ilyen az életében: több mint kétharmaduknak elsősorban családtagjaik közül kerültek ki ezek a személyek, ezen belül is elsősorban a szüleiket jelölték meg a válaszadók. Míg életkor és lakóhely szerint nincs eltérés abban, hogy melyik szülőre néznek inkább fel, addig nemek szerint egyértelműen látszik, hogy a fiúk elsősorban édesapjukat, míg a lányok inkább az édesanyjukat tekintik példaképnek az életükben. 15%-uknak külföldi példaképük van, és 10%-uk választott belföldi példaképet. Közöttük vegyesen találkozunk tévébemondóval, sportolóval, művésszel vagy más területről származó hírességgel.
A válaszadók 67%-a legfontosabb értéknek a családot tartja. 48%-uknak a jó állás, 45%-uknak pedig a pénz az egyik legfontosabb érték. Egyharmaduk említette a saját lakást, és valamivel kevesebben általánosságban a biztonságot. Fontos volt még a tudás, szakértelem jelentősége és a siker elérése, a karrier építése is.
A fiatalok jelentős többsége, 78%-a állítja, hogy a szülők hatnak leginkább a gondolkodásmódjukra, míg a barátok csak 65%-uk szerint gyakorolnak rájuk befolyást. Érdekes, hogy amikor úgy tették fel a kérdést nekik, hogy nem rájuk vonatkozott, hanem arra, hogy általában az embereket kik befolyásolják leginkább, akkor már többen említették a barátokat (58%) és kevesebben a szülőket (43%). Jelentősen különbözött a vélemény a celebek esetében is. Saját magukra vonatkozólag csupán 3% jelölte meg a celebek hatását, viszont amikor másokkal kapcsolatban kérdeztük őket, akkor már 45%-uk, - majdnem a válaszadók fele - vélte úgy, hogy befolyásoló hatással bírnak. Hasonlóan vélekedtek a zenészek jelentőségéről is. Az első esetben 8% volt az arány, a második esetben pedig 27%-ra emelkedett.