Sajtó

EU kulturális tanácsosa, Androulla Vassiliou új tanulmányt mutatott be azzal kapcsolatban, hogy Európában hogyan lehetne a folyamatosan hanyatló színvonal ellenére javítani az olvasási készségeken. Eközben a beszélt arról, hogy a kiadók szerint a nyomtatott és digitális újságok kiemelkedően fontos szerepet játszanak a tudás és információ elterjesztésében.

A tanulmányban foglaltakra tekintettel – amely szerint Európában minden ötödik 15 éves fiatal elégtelen olvasási készséggel rendelkezik – a szakértői csoport, melynek elnöke H.R.H. Princess Laurentien of the Netherlands, ajánlásokat is ad az olvasási készségek fejlesztésére.

Az újságok és hírmédia kiadóit képviselő szervezet, az ENPA (Európai Lapkiadók Egyesülete) is hozzájárult a tanulmányhoz az érdekelt felekkel való konzultációk révén. A végső ajánlások az olvasnivalók széles skáláját tartalmazzák, beleértve az újságokat is, melyek az olvasástanítást segítik a korai gyermekkortól a felnőttkorig tartó tanulásban. A tanulmány azt is kiemeli, hogy különösen vonzó módja lehet újságcikkek olvasása a kamasz fiúk számára, akik egyébként nem szeretnek olvasni.

Ivan Rusdal, az ENPA elnöke elmondta, hogy a lapkiadók nagyon kreatív és ösztönző médiafogyasztási projektekbe fektettek be Európa sok országában. A hírfogyasztás a nyomtatott és digitális lehetőségek kihasználásával mind a fiatalok és idősebbek számára is élvezhető és hozzáférhető. Az ENPA véleménye szerint a hírmédia (újságok) fontos részét képezi a készségek fejlesztésének minden generáció számára.

Kovács Tibor a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke szerint az MLE tagvállalatai joggal érezhetik, hogy részük van a sikerben. Az MLE meggyőződése, hogy a sajtónak kiemelt szerepe van a szövegértési kompetencia fejlesztésén túl a kritikai szemléletmód erősítésében, a jelenismeret bővítésében és az állampolgári attitűd kialakításában. A fejlődéshez minden bizonnyal hozzájárultak az elmúlt évek olyan középiskolai olvasásfejlesztő kezdeményezései, mint az MLE által indított HÍD, valamint a megyei kiadók által működtetett SÉTA és LADIK olvasásra nevelési programok. A 2005-ben középiskolások számára indított olvasásra nevelési programban több kiadó közreműködésével, politikai kiegyensúlyozottságra törekedve közel 50-féle újságból összeállított lapcsomagokat kapnak iskolai félévenként a tanulók. Több mint százezer diák vett részt eddig olyan órákon, ahol szövegértésük fejlesztéséhez újságokat használtak.

Az elmúlt évek során az MLE egy új középiskolai tanítási-tanulási programcsomag, a Sajtó és Nyilvánosság (közkedvelt nevén SANYI) kifejlesztéséhez is jelentős támogatást nyújtott. 2010-ben már érettségit is tehettek a fiatalok az új tárgyból. A program a szövegértési kompetenciát – a kor kívánalmainak megfelelően – komplexen értelmezi. Egyrészt befogadó-értelmező, másrészt reflektív-alkotó aktusként. Vagyis fontosnak tartjuk, hogy a diákok ne csak technikailag legyenek képesek szövegeket olvasni, hanem azokkal műveleteket is végezzenek. Ennek megfelelően a tanulást olyan interaktív folyamatként terveztük meg, ahol a tanár úgy irányít, hogy a diákoknak minél több lehetőségük legyen az önálló vagy csoportos tevékenységre, amely során problémák megoldására, kreatív alkotásra „kényszerülnek”. Ebben az újságoknak óriási szerepük van, hiszen olyan eszközei a tanulásnak, amelyek épp azt a napi szintű érdeklődést elégítik ki, amely a korosztálynak sajátja. Vagyis önmagukban is motiváló erővel bírnak, miközben a diákok számára könnyen érthető és értelmezhető módon közvetítik is a szükségesnek tartott tudást. Nem helyettesítői, de célszerű kiegészítői az iskolai eszköztárnak.

A komplexitáshoz az is hozzátartozik, hogy a szövegértési kompetencia fejlesztését nem csak egy tantárgy, az anyanyelv és irodalom feladatának tekintjük, hanem olyan kereszttantervi területnek, amelyben minden tantárgynak jelentősége van. Nem szorul bizonyításra, hogy az iskolán kívül sokrétű és gyorsan változó szövegkörnyezettel találkoznak a diákok, amelyek mindegyikében helyt kell állniuk. Ez a sokrétű „nyelvtudás” azonban nem alakul ki magától, fejleszteni kell, amiben a sajtótermékek fontos közvetítő szerepet játszanak. A legutóbbi PISA vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy azoknak a fiataloknak jobb a szövegértése, akik napi szinten, saját örömükre, sokféle szöveget olvasnak.

Jánossy Gábor az MLE Olvasásra Nevelési Bizottságának elnöke elmondta, hogy az MLE által szervezett olvasásra nevelési programokban, a legutóbb tavasszal, több, mint 18.000 diák vett részt, használta órai munkájához a kiadók által biztosított lapokat.

Az Egyesület szeptembertől folytatja a programok szervezését, kiemelt figyelmet fordítva a Nemzeti Alaptantervben foglaltakkal összhangban, olyan tantárgyi tematikák kidolgozására és kipróbálására, amelyek megfelelnek a Sajtó és nyilvánosság pedagógiai program szellemiségének, tartalmának, és alkalmasak a téma bármely szakóra keretei között történő integrált felhasználására. Az MLE a pedagógusok munkáját elősegítendő pályázatot hirdetett, melynek célja életre hívni, jutalmazni és közismertté tenni mintaértékű tanítási gyakorlatokat, amelyek alkalmasak annak bemutatására, hogy a sajtótermékek hatékonyan járulnak hozzá a középiskolai tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációjának fejlesztéséhez, tanulási motivációjuk fokozásához illetve közéleti érdeklődésük felkeltéséhez.

Az ENPA folytatni fogja a megkezdett munkát az EU kulturális tanácsosával, Androulla Vissiliou-val, hogy a műveltséget, készségeket és médiafogyasztási jártasságot biztosítsák Európa számára.

Az Editpress Luxemourg SA vezérigazgatója, és egyben az ENPA médiaismereti munkacsoportjának vezetője, Daniele Fonck szerint: „Az újságok olvasása nem csak az olvasási készségeket fejleszti, de elősegíti az állampolgári és társadalmi szerepvállalást is. Az újságkiadók ezért elkötelezettek abban, hogy minél magasabb színvonalra fejlődjön az olvasási kultúra és az embereknek az a képessége, hogy bármely platformon olvasott szöveget képesek legyenek a megfelelő kritikával értékelni.”