Sajtó

A társadalmi egyeztetés nélkül, kivételes sürgősséggel, az adó valós, érvekkel alátámasztható céljának megnevezése nélkül elfogadott jogszabály beláthatatlan következményekkel jár a teljes kommunikációs iparág számára.

A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan (a káros gazdasági hatások közül megemlítették a saját gyártású tartalom előállításának szűkülését, a kommunikációs iparágban foglalkoztatott munkavállalók munkahelyeinek veszélybe kerülését). Ez nem változott a jogszabály elfogadásával sem: a szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett.

 

 

A reklám és a reklámipar a gazdaság fontos hajtómotorja. A reklám teszi lehetővé, hogy a fogyasztó alacsony áron vagy ingyenesen jusson hozzá kedvenc tévéműsorához, rádióműsorához, sajtótermékéhez, internetes tartalmához. A reklám segít abban, hogy összehasonlítva termékek és szolgáltatások árait, a számunkra megfelelőbb árú alternatívát választhassuk. A reklám segíti az innovációt, és társadalmi hatása is jelentős. A reklámadó durva beavatkozás a reklám fenti pozitív gazdasági, társadalmi és piaci hatásainak folyamataiba.

 

 

A kivételes eljárásban elfogadott jogszabály a koncepcionális megalapozatlanságon túl számos részletében ködös és alkalmazhatatlan: a saját reklám adóztatásának ötlete – azon túl, hogy mindenféle gazdasági racionalitást nélkülöz – jelenlegi megfogalmazása alapján komoly praktikus, számítási problémákat is felvet az adó körének megállapítását és a fizetendő adó összegének meghatározását illetően.

 

 

A reklámadó napirendre kerülése óta többször megfogalmazódott az, hogy az új adónem az igazságosabb közös teherviselést szolgálja. A kommunikációs iparág eddig is kivette részét a közös teherviselésből az általa számos jogcímen befizetett adó útján. A szakmai szervezetek álláspontja az, hogy semmiképpen nem mutat az igazságos közteherviselés irányába az a koncepció, amely alapján az összes befizetendő adó nagyobb részét egyetlen vállalkozás fizetné meg. Nem egyértelmű az sem, hogy a reklámadó, amelyet a nyilatkozatok különadóként definiálnak, mennyi ideig lesz hatályban, és kivezetése milyen módon fog megtörténni.

 

 

A jogszabályt támogató nyilatkozatok több esetben utalnak arra, hogy a jogszabály elkészítését hatástanulmányok, felmésérek előzték meg. A szakmai szervezetek nem ismernek olyan felmérést, amely a reklámadó pozitív gazdasági hatását támasztaná alá. Az általunk ismert, neves közgazdászok által készített tanulmányok ennek az ellenkezőjét, nem utolsósorban a reklámadó inflációnövelő hatását emelik ki. Az árak emelkedése azonban csak az egyik hatás, amelyet a fogyasztók közvetlenül is érzékelni fognak – a reklám drágulása a hirdetők oldalán azt eredményezheti, hogy kevesebb pénz jut majd a kultúra támogatására, társadalmi célú tevékenységekre. Kérjük, hogy amennyiben a reklámadó pozitív hatását bemutató hatástanulmányok készültek, úgy azokat hozzák nyilvánosságra, hogy az iparág és a közvélemény is megismerhesse a jogszabály hatályba léptetésének célját és alapját.

 

 

A szakmai szervezetek a fentiek miatt tisztelettel kérik a Köztársasági Elnök Urat, hogy a jogszabályt jelen formájában ne írja alá, hanem további megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.

 

• Magyar Reklámszövetség
• Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
• Interactive Advertising Bureau (IAB) Hungary
• Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
• Magyar Lapkiadók Egyesülete
• Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
• Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
• Magyar Marketing Szövetség
• Professzionális Piackutatók Társasága
• Reklám Világszövetsége Magyar Tagozata