A könyvesboltok polcain egyre több a grafikával, designnal, tipográfiával stb. foglalkozó mű, mely nagyszerű jelenség. Azonban annak hiányában vagyunk, hogy hazai szakemberekkel, ötletekkel, módszerekkel és teljes munkákkal találkozzunk e könyvekben. Így célunk az, hogy legyen egy olyan gyűjtemény, mely: magyar tervezők kiemelkedő munkáit mutatja be, magyar cégek példamutató, az identitást meghatározó arculatait gyűjti össze, nem csupán a „végterméket”, hanem a teljes alkotói folyamatot tárja az olvasó elé. Tovább...
A könyv a reklámjog rejtelmeibe vezeti az olvasót. A Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakértői, valamint a reklám- és médiajog területen jártas ügyvédek és a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága elnökének, dr. Pázmándi Kingának közös munkája a könyv. Tovább...
"Papp-Váry könyve a legjobbak között van, amelyeket e műfajban olvastam, pedig ő még nem is élt, amikor elkezdtem, másokhoz hasonlóan megérteni, felfedezni, miről is szól a marketing Nyugatról jött fogalma és koncepciója. Könyve előadásmódjában, a témák, tudnivalók kifejtésében tökéletesen igazodik ahhoz, hogy a marketing nem más, mint józan paraszti ész, így a megfogalmazásai világosak, ''józan paraszti ésszel'' könnyen követhetők, mentesek minden túlbonyolítottságtól és hókusz-pókusztól, ami annyi marketing szakkönyvnél nehezíti, hogy hozzáférjünk mondanivalójának lényegéhez. Elfogult lennék? Talán, de legfeljebb csak annyiban, hogy elég marketing könyvet olvastam ahhoz, hogy becsüljem az igazán jókat." Dr. Osman Péter kandidátus, Magyarország egyik leggyakrabban publikáló recenzense Tovább...
Talán kockázatmentesen kijelenthető, hogy aki a reklámozás jogi összefüggéseit vizsgálja, az izgalmas és aktuális, mindazonáltal „érzékeny” témát választ. Nem elsősorban azért, mert a reklám, az üzleti kommunikáció „levenébe vágó”, gazdasági hatalmi pozíciókat teremteni és megdönteni képes, állandó mozgásban lévő területe. Sokkal inkább azért, mert nagyon érdekes az a kiindulópontbeli különbség, ahogyan egyfelől a szakma művelői, másfelől a jog közelít a reklámozáshoz. A könyv a reklámok tartalmi szabályozásának, Magyarországon jelenleg egyedülálló, átfogó szakjogi bemutatása. Tematikusan felöleli az Európai Unió reklámokkal kapcsolatos szabályozási modelljét az – alapvetően az összehasonlító reklámokra – összpontosított német szabályozást, majd a magyar – jogi és etikai – szabályozási környezet –történeti szemléletű – elemzését. A mű következetesen a jogalkalmazási gyakorlat eredményeit, tanulságait és ellentmondásait hívja segítségül mondanivalója alátámasztására. Az elmúlt években Magyarországon a reklámok tartalmi jogi szabályozásának komplex összefüggéseit tárgyaló hasonló monográfia nem jelent meg, a könyv ezt az „űrt” igyekszik kitölteni. Tovább...
A Médiajogi írások a szerző 90-es évek közepétől publikált tanulmányaiból, konferenciákon elhangzott előadásaiból tartalmaz válogatást. A sajtó, az elektronikus média, valamint a reklám témakörökben közzétett írások nyomon követik az elmúlt 15 év jogi szabályozását, valamint a joggyakorlat alakulását. A 2005. évben kiadott könyvben megjelent írások előrevetítik a digitalizációval kapcsolatos jogi szabályozás szükségességét és egy új médiatörvény megalkotásának sürgető igényét. Tovább...
Ismerős helyzet: egy személy vagy egy szervezet közölni szeretne valamit célcsoportjaival a médián keresztül, de minden erőfeszítése ellenére sem sikerül nyilvánosságot biztosítani üzeneteinek. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a közlővel, a befogadó médiával vagy az információ átadásával van-e gond. A jó tanácsokkal gátat lehet rekeszteni, de elenyésző mennyiségű olyan anyag létezik, amelyik a sajtósok szempontjait és elvárásait is figyelembe véve közelítené meg a személyi és szervezeti médiakommunikációt. Erre vállalkozik ez a kézikönyv, amely „sajtósokon tesztelt”, ezért hatékony és gyakorlatias eligazítást nyújt az eredményes médiakapcsolatok kialakításához. Végigkíséri a kommunikációs folyamatot a kezdeti kapcsolatfelvételtől, a médiában való szereplés és megjelenés szakaszain át egészen a sajtófigyelés és archiválás záró mozzanatáig. Tovább...
Bármerre járunk, kommunikációs kampányok üzeneteibe ütközünk. Mindegy, hogy terméket vagy arculatot promoválnak, eszmét vagy politikust kívánnak eladni, esetleg társadalmi cselekvésre buzdítanak vagy az adónk 2%-át kérik: a tervezett kommunikáció leghatékonyabb eszközével állunk szemben. Halkabban vagy erőteljesen, álcázva vagy burkoltan, nemes vagy kétes tisztaságú célt követve a kampányok befurakodtak mindennapjainkba, életünk részévé váltak. Tovább...
A XX. század elejétől kezdve a fogyasztás kiterjedésének vagy – e könyv szavával élve – demokratizálódásának lehetünk a tanúi. Az elemzések általában az áruk termelése vagy az elosztás területével foglalkoznak. A könyv szerzője, Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója azonban a lánc egy eddig kevésbé ismert résztvevőjére: a fogyasztóra helyezi a fő hangsúlyt. Kozák Ákos így foglalja össze a HVG Könyvek kiadásában megjelent könyve témáját: „Minden korszaknak megvannak a hajtóerői. A II. világháború utáni éra fejlődéstörténetében nyilvánvalóan kitüntetett szerepet játszik az információtechnológia fejlődése. Társadalmi szinten is, és az egyének által átlátható és értelmezhető dimenziók közül is a fogyasztás az, ami leginkább leírja az elmúlt és a jelen korszakot. A tömegtermelés egyszerűen olcsóbbá teszi a hozzáférhető javak nagy részét.” Tovább...
Van-e alternatívája a reklámnak? Képes-a reklámipar újragondolni önmagát? Ki lehet-e hozni kevesebből többet? 2009 egyértelműen a válság éve. A költségvetések, köztük a reklám- és marketingbüdzsék is, egyre kisebbek, az eredménykényszer nyomása viszont, ha lehet, még nagyobb, mint korábban. Ugyanakkor a régi, jól bevált módszerek és megoldások egyre kevésbé eredményesek. Mindezek ellenére 2009 valójában az értékes lehetőségek éve is, ha nem csupán túlélni akarjuk, hanem szembenézünk a válság támasztotta, egyébként már régen időszerű kihívásokkal. Lehetőség, hogy alapvető dolgokat újragondoljunk, és hogy újra átrendezzük a játékteret. A következő időszakban a jövő sikertörténeteit alapozhatják meg azok, akik bátran és okosan lépnek. Ha valaha, hát most itt az idő a változtatásra, a fejlődésre. Már csak az a kérdés, hogyan… Tovább...
"Ha Ön udvarolt valaha, házasságban él, felelt az órákon, érettségi vizsgán kellett megfelelnie, beszámolt főnökének, akkor Ön már bizonyosan volt marketinges szituációban. Önnek el kellett adnia egyéniségét, tudását, teljesítményét. "A marketing nem minden, de minden marketing" - ez nemcsak szakmai meggyőződése, de életszemlélete is a "Marketing nélkül nem megy" című kötet szerkesztőjének, aki több évtizedes gyakorlati tapasztalat és oktatói múlt alapján egyre kétségbevonhatatlanabbnak tartja ennek igazságát. Tovább...
Hogyan lett egy futballistából globális márka? Ez a könyv nem Beckhamről, a futballistáról szól. Sokkal inkább a Beckham jelenségről, egyben a századforduló egyik legizgalmasabb marketing sztorijáról. Tudták például, hogy a játékosnak egy bangkoki templomban aranyszobra van és istenként tisztelik? De persze nekünk nem ez a legizgalmasabb. Sokkal inkább, hogy miként épült fel a Beckham brand, mennyi volt ebben a tudatos és nem tudatos tényező. Megismerjük, mit köszönhet a játékos hivatalos márka menedzserének, Simon Fullernek, és nem hivatalos branding tanácsadójának, Victoriának. A kisalakú, zsebben is elférő könyv a Beckham sztorin át lefekteti a márkázás legfontosabb szabályait. Néhány sokat ígérő fejezetcím: A nagy álom, Tudatos megkülönböztetés, Jókor jó helyen, Márkák házassága, Tervszerű válságmenedzsment. A mű néhány oldalon az utódra is kitér, akinek mind pályafutása, mind a márkákkal való együttműködése hasonlít az angol játékoséra, és ő maga is márkává vált: Cristiano Ronaldora. Végül érdekes összefoglalás az utolsó fejezet, ami felteszi a kérdést: Mit tanulhatunk Beckhamtől? A könyv elolvasása után egyértelmű a válasz: nagyon is sokat. Tovább...
A klasszikus 30 másodperces reklám haldoklik. Úgy tűnik, egyre jobban idegesít minket, és egyre inkább próbáljuk elkerülni. Kutatások szerint a magyar emberek 85%-át zavarja, ha egy filmet reklámblokk szakít meg a tévében. A Toledói Vízművek egykoron kimutatta, hogy a reklámblokkok alatt nő a vízfogyasztás: sokan kimennek a mosdóba vagy a konyhába. Ami azonban a 30 másodperces szpot vesztét leginkább okozhatja, az a digitális videófelvevő (DVR), illetve IPTV, amivel igen egyszerű a műsorok rögzítése. Így azokat akkor nézzük meg, amikor akarjuk. Lehetőleg a reklámok áttekerésével. Mit léphetnek hát a hirdetők ebben a helyzetben? Az egyik út, hogy a reklámot magába a filmbe teszik, vagyis product placementtel élnek. Ez ma már nemcsak a hollywoodi mozikra jellemző, de feltűnik videóklipekben, tévéműsorokban, színházi előadásokban és számítógépes játékokban is. Egyszóval az egész szórakoztatóiparban. Ebbe a világba nyújt bepillantást Papp-Váry Árpád könyve. Tovább...
Még sehol senki sem vállalkozott rá, hogy távlatokban is összegyűjtse, rendszerezze, értékelje a világ legjobb és legszellemesebb reklámjait. A szerző egy képzeletbeli idegenvezetés során kalauzol az Alkotás út, a Szabadság tér, a Fantázia Pláza, a Feneketlen tó érintésével végig az „Áhá sugárúton”, sőt még egy kegyeleti kitérőt is teszünk az Ötletek Temetőjébe. Közben találkozhatunk az emberi szellem bravúros példáinak hosszú sorával, a már klasszikussá vált itthoni és külföldi kampányötletekkel és vadonatúj sziporkákkal. Kitűnő szórakozás, elgondolkoztató szakmai gyűjtemény, és szikrázó gyújtózsinór a kreatív kihívásokkal szembenézők számára. Tovább...
A kötet első fejezetének szerzője, A.J.Christian, a hazai ezoterikus irodalomneves képviselője, akit a Mesterkurzus közönsége már több alkalommal is meghallgatott, de előadásának anyaga most először válik hozzáférhetővé írásban is. A második fejezetet jegyző Sas István reklámpszichológus és reklámszakértő egészen más nézőpontból tárgyalja a hazugság problémáját, és szellemes példákon keresztül azt vizsgálja, vajon igaz –e a sokat hangoztatott kijelentés: minden reklám hazudik! Mérő László a nemzetközi ismertségű matematikus-pszichológus különlegesen izgalmas szellemi kalandra hív. Bár egy keveset számolgatni is kell, érdemes vele tartani, mert bebizonyítja, hogy létezik a hazugságnak egy hasznos és etikus fajtája is: a blöff. A kötetet, ahogyan mindig, Popper Péter kitűnő írása zárja, a rá jellemző bölcsességgel, fanyar humorral és persze sok kérdőjellel. A Mesterkurzus könyvsorozat Hazugság, önámítás, érdek című kötete, benne A. J. Christian, Sas István, Mérő László és Popper Péter előadásának szerkesztett anyagával. Tovább...
Talán ez az első nekifutás a világon, hogy valaki megpróbálja ilyen sokoldalúan, ilyen izgalmasan és ilyen nem titkolt rajongással bemutatni a Társadalmi Célú Reklámot. A reklámnak azt a fajtáját, amelynek korholó szemrehányásait, sokkoló hatású figyelmeztetéseit nemhogy elfogadjuk, de még szeretjük is. A témában mindenki érintett! Hiszen a felelősségére ébredő világban mindnyájan egyszerre lehetünk célpontjai és elindítói Ügyeknek, amelyek még fennmaradásunkra is hatással vannak. Jókor. Jó helyen. Azoknak, akiknek fontos, hogy „Jók” legyenek. (Dr. Pócsik Ilona a Reklám Világszövetség magyar tagozatának elnöke) Tovább...
A könyv hiánypótló szerepét bizonyítja, hogy három év alatt már a harmadik kiadását érte el és dobogós helyre került a reklámmal kapcsolatos témájú könyvek keresettségi listáján. Készülőben van az angol nyelvű és nemzetközivé módosított változat, amely várhatóan negyvenkét országban szerepel majd ajánlott irodalomként az IAA reklámiskoláiban. A könyv különlegessége, hogy jól járható utat épít a lélektan tudománya és a gyakorlati reklámszakma határmezsgyéjén, az eddigi "senki földjén". Így nem kimondottan reklámszakemberek számára is rendkívül élvezetes. Hazai és külföldi reklámok sokasága teszi érthetővé és kézzelfoghatóvá azt a több száz ismert és kevésbé ismert fogalmat, amelyre ez a tudomány épít. Tovább...
A fogyasztóvédelmi és a reklámszabályozás területén 2008 szeptemberétől jelentős átrendeződés történt. Új jogszabály született a fogyasztók elleni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról, emellett újrakodifikálták az 1997-es reklámtörvényt, módosították a fogyasztóvédelmi törvényt, és több speciális és ágazati szabály is változott (pénzpiaci szféra reklámjai, gyógyszerreklám, internetes reklámozás, hírközlési szektor stb.). A jogi szabályozást követve 2009 szeptemberében megújult a magyar reklámpiaci önszabályozás általános forrása, a Magyar Reklámetikai Kódex is. Tovább...
Vegyünk valamit, és ettől minden megváltozik. A reklámok a fogyasztást teszik a társadalom központi értékévé. Ha megveszünk egy árut, vagy igénybe veszünk egy szolgáltatást, akkor ezzel boldogságot és vágyainknak, álmainknak megfelelő életformát veszünk. Úgy érezzük, hogy boldogok leszünk, hiszen a boldogság ígéretével manipulálnak bennünket. A módszerek finomodásával a reklámozás maga is külön szakmává nőtte ki magát, amelyben több különböző tudományág képviselteti magát, melyek közül az egyik a szociológia – egészen pontosan annak erre szakosodott ága, a reklámszociológia. A kötet, amely a reklámszakma legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakembereinek tanulmányait gyűjtötte össze, arra keresi a választ, hogy – a szociológiára támaszkodva – milyen eszközökkel dolgozik a reklám, hogy hatását elérje. A válogatás átfogóan és az egyetemi jegyzetekhez, szöveggyűjteményekhez méltóan, mégis színesen és érdekesen vezeti be az olvasót a reklámok zegzugos világába, úgy, hogy újszerűen körvonalazza a szociológia létjogosultságát ebben a különös kommunikációs térben. A könyvet ajánljuk a reklámszakma kutatóinak és gyakorlati szakembereinek, a kommunikáció- és médiatudomány oktatóinak és hallgatóinak, továbbá mindenkinek, aki érdeklődik a reklámok hatásmechanizmusa és pszichológiája iránt. Tovább...
Hogyan alakul át a branding? Mit jelent az elmarketingesedés? Hová fejlődik az offline és az online marketingkommunikáció? Mi a helyzet a kreativitással és az ötletekkel? Mi történik a tenderek, a beszerzők és a fesztiválok világában? Miért születik oly sok kamureklám? Valóban válságban van a reklámszakma? Hogyan alakul a reklámcsinálás jövője? Tovább...
